Gyertyaszentelő.
Jézus felvitték szülei a templomba,
hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele.
Mária és József megtesznek
mindent, amit a törvény előír. Bemutatják elsőszülött gyermeküket az Istennek.
Simeon és Anna felismerik az Isten küldöttét a gyermekben. A megszentelt
gyertyák Jézusra, a világ világosságára mutatnak rá. Legyen egész évünk során
világosságunk Jézus, kövessük szavát, éljük meg szeretetét.
Az első olvasmányban, Isten prófétája által szólott,
és vigasztalta választott népét, hogy a babiloni fogság után helyreállított
templom, ha szegényesebb is, mint a salamoni, de méltóságában messze
felülmúlja, mert ide látogat el az Eljövendő. Simeon és Anna próféta-asszony
pedig a Szentlélek ösztönzését követve lettek tanúi Isten ígérete beteljesedésének
40 nappal ezelőtt a Világ Világosságának
születését ünnepeltük. Ma pedig Simeon szava nyomán, Jézus bemutatásában
szeretnénk meglátni mi is a Világ Világosságát.
Gyertyát szentel ma Egyházunk.
A gyertya a mai ember számára már nem jelent annyit, sokkal inkább dísz sokak
számára, sem mint jeleket hordozó használati eszköz. Fedezzük fel újra a
gyertya jelentőségét.
A gyertya fényt ad, világít
a sötétben
Lángja
barátságos fényt ad
Meleget ad -
önmagát emészti fel, miközben világít és melegít.
Lángját óvni
kell széltől, vihartól, hirtelen mozdulattól.
A gyertya Jézust jelképezi
számunkra. Ez leginkább a húsvéti vigília kezdetén, a fény liturgiában mutatkozik
meg, amikor a húsvéti gyertya lángjáról indul a fény, amely megvilágosít
mindent.
Nekünk is gyertyává kell válnunk.
Kapott fényünkkel világítanunk kell, önmagunkkal kell táplálnunk a fényt.
Őriznünk
kell a fényt, amelyet kaptunk, védeni vihartól, és melegíteni kell.
Amikor ma Urunk bemutatása
ünnepén felismerjük a Világ Világosságát, a megváltó világosságába, a
megváltásba, minket is belevonó Istenünket (2 Kor 4, 6), akkor gondoljunk arra,
hogy milyen megnyugtató, ha magunkat, mieinket, sorsunkat, jövőnket, s szenttel
és gonosszal áthatott világunkat fölajánlhatjuk, odaadhatjuk Istenünknek.
Ahogyan ezen a napon a szerzetesek teszik jelképesen, a Szent Péter Bazilikában
egy, a Pápa kezébe átadott gyertyával. Illetve a szerzetesi közösségekben, a
testvérek fogadalmaikat megújítva, újra felajánlják magukat, és
visszavonhatatlanul Istennek szentelik életüket.
Ma, kérjük Istenünket hogy
minden egyes Hazánkban is képviselt vagy itt létrejött szerzetesi közösségre,
lelkiségi mozgalomra, az apostoli élet bármelyik csoportjára az Úr bőséges
áldását, hogy hitelesen élhessék Istennek szentelt életüket, hogy az vonzó
legyen a mai fiatalok számára is, hogy feltöltődjenek a szerzetesi házakban a
megüresedő helyek, és így mindig és mindenhol bőven legyenek a sötétségben botorkálók
számára irányt jelző gyertyafények.
Amen
