2016. június 15., szerda

A régi és az új törvény

A régi és az új törvény

A mai evangéliumban Jézus pontosan megfogalmazza a régi törvény hiányosságát, amikor a látszatvallásosságról beszél. Tanítványaitól többet vár, mint a régi, ószövetségi törvény betű szerinti megtartását. Azt szeretné, ha megértenénk parancsának lényegét, amely minden elemében az Istenhez kapcsol minket és elindít a felebaráti szeretet útján.
Ne az emberek tetszését vagy elismerését keressük, hanem egyedül Istenét. Az Úr így fogalmaz: „Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat.” E szavak összecsengenek azzal, amit máskor mond: „Ha a ti igazvoltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába”.
A vallásosság, a hit, a jámborság, a tisztalelkűség összefoglalása mindez a Biblia nyelvezetében. Az Isten előtti „igaz” életforma az ószövetségi törvények betű szerinti megtartásával félresiklott a látszat irányába, amivel más embereket ugyan meg lehet téveszteni, de Istent nem, hiszen ő jól ismeri az emberi szív minden gondolatát és szándékát.
Isten számára nem a szavak, hanem a cselekedetek számítanak.  A szeretetből fakadó cselekedetek, mint a vallásosság gyümölcsei, elárulják, hogy milyen lelkület lakik az emberben.

H.I.S.