2018. január 5., péntek

Vízkereszt 2018

Vízkereszt. 2018

Bevezetés.
Ma, Vízkereszt ünnepén újból Jézus születése áll érdeklődésünk középpontjában. De egészen más szemszögből, mint Karácsonykor. Ismét karácsonyi örömünnepet ülünk, de most főleg arra emlékezünk, hogy Jézus születése a betlehemi pásztorok érdeklődésén túl még a nagyvilág figyelmét is felkeltette. Ezt szemlélteti a napkeleti bölcsek története a mai evangéliumban. Ők messzi tájakról jöttek Betlehembe és az egész Világ összes nemzetének képviseletében, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidóként született gyermekmessiás előtt.
Amit a pásztorok hazájuk kép-viseletében tettek, azt teszik most a bölcsek a nemzetek nevében.
Hogy a napkeleti bölcsekhez hasonlóan mi is tiszta szívvel borulhassunk le a gyermekmessiás előtt, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirié litánia
Jézus Krisztus! Add, hogy a Téged keresőket a csodálatos csillagvilág látványa indítsa el a Hozzád vezető útra. Uram irgalmazz!
Jézus Krisztus! Add, hogy a Téged keresőket az Írások szavai segítsenek megtalálni Téged. Krisztus kegyelmezz!
Jézus Krisztus! Add meg, hogy a Téged megtalálók, miként a napkeleti bölcsek, élő hittel boruljanak le Előtted. Uram irgalmazz!

Evangélium után.
A napkeleti bölcsek története mindig élénken foglalkoztatta a hívő emberek képzeletét. Annak ellenére, hogy az evangélium. nem említi számukat és nevüket, a hívő világ mégis tudni véli, hogy hárman voltak - a háromféle ajándékból következtetve erre - és a középkor óta azt is tudni véli, hogy Gáspár, Menyhért és Boldizsár volt a nevük. Az is valószínű, hogy nem királyok, hanem tudósok voltak, akik arról a vidékről - Keletről - jöttek ahol a babilóniai fogság után is igen nagy számban éltek zsidók - még főiskolájuk is volt. Ezek a bölcsek ismerhették a zsidó vallásos irodalmat, ismerhették a próféták jövendöléseit és ugyanakkor a koruk csil1agászatát is magas szinten. Az égbolton megjelenő szokatlan csillagászati jelenség, új üstökös-e, vagy ahogyan már Kepler állította a Jupiter és Szaturnusz konjunkciója, nem tudjuk - de azt igen, hogy arra késztette őket, hogy elinduljanak Jeruzsálem felé és megkeressék a jövendölések beteljesítőjét; a Messiást.
Az evangélista ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy amit a karácsonyi történetekben a zsidó pásztorok tettek szűkebb hazájuk képviseletében, most a vízkereszti örömhír elbeszélésében ugyanazt teszik a pogány bölcsek a nemzetek nevében. Jézus születése, tehát nemcsak a pásztorok, a zsidó országban élők érdeklődését, hanem a zsidó ország határain túl élőkét, a napkeleti bölcsekét is felkeltette.
Az evangéliumi elbeszélés szerint mindkét esemény istenkeresésére sarkallja az embert. A pásztorok útra keltek az angyal szavára, s megtalálták Jézust és öröm töltötte el szívüket. - A napkeleti bölcsek ugyancsak követték a Csillagot és teljesen ráhagyatkoztak, és megtalálták a zsidók királyát, a Messiást. - Máté evangélista mai evangéliumi szakaszban különösen kiemeli, hogy Jézusban van az üdvösség. - Ő az emberek megváltója, aki után ősidők óta vágyakozott az emberiség: Isten szövetségi népe éppúgy, mint a pogány nemzetek. - Ez utóbbiak képviselői a mai evangéliumban említett mágusok, napkeleti bölcsek. - Keresésük, reményük és várakozásuk célja a Betlehemi Gyermek, akiben megtalálták reményeik beteljesedését.
Az igazság megtalálása és az istenkeresés sohasem könnyű. Ennek Máté evangélista is tudatában volt. A betlehemi történetekben kihangsúlyozza, hogy a pásztorok és a bölcsek útra keltek a betlehemi jászoltrónus egyetlen királya felé. Keresték a Messiást. - Ugyanakkor azt sem feledi, hogy az istenkeresés komoly nehézségekkel jár. Mindig voltak, vannak és lesznek, akik nem hajlandók hódolni a szeretet Királya előtt. Elfordulnak tőle és ellene dolgoznak. Miként egykor, sokan tudomást szereztek Jézusról (Heródes és udvara), úgy ma is. Vannak közöttük megkereszteltek is, akiknek kötelességük lenne hódolni előtte, s mégsem hódolnak. A heródesi udvarhoz hasonlóan ma is sok megkeresztelt kudarcot vall keresztény mivoltában, hivatásában.
Az istenkeresés témája napjaink égető kérdése. Többen még az Isten gondolatától is szabadulni szeretnének, de nem lehet. Vízkereszt örömhíre istenkereső nyugtalanságunkat szeretné feloldani. Azt hirdeti, hogy az örök Isten nemcsak távoli szemlélője történelmünknek, hanem valóságos részese. Isten olyan közel áll hozzánk, hogy Keresztelő Szent János újjal mutathatott rá: "Nézzétek! Íme, az Isten Báránya!"
Az első karácsony óta Isten látható és tapasztalható módon lelhető fel a világban. Így istenkeresésünk nem lehet hiábavaló. Születése óta mindig vannak, akikről elmondható: "Bementek a házba, és megtalálták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki”. Istenre leltek, még ha ez nem is volt könnyű.
Az embernek ott kell keresnie az Istent, ahol megmutatkozik, és olyannak kell elfogadni Őt, amilyen. Ma alig mondhatja valaki komolyan: "Én ott keresem Istent, ahol akarom”. Mert Isten a názáreti Jézusban már végérvényesen feltárta magát. - Tévednek, akik azt állítják, hogy "olyan vallást keresek magamnak, amilyent akarok, mert Isten egyszer már egyedüli és megismételhetetlen módon megjelent közöttünk és megmutatta magát. Azóta annyit tehetünk, hogy olyannak fogadjuk el Őt, amilyennek kinyilvánította magát a betlehemi Kisdedben.
Minden embernek számolnia kell Jézussal, akiben közénk szállt az Isten. Születése óta nem tehet úgy, mint ha Jézus Krisztus sohasem létezett volna. Születésnapjáról, évről évre megemlékezik a világ, annak nem keresztény része is.
Vajon nem az-e az oka annak, hogy a világ megannyi kínlódása, az igazságosság és a béke megteremtésének érdekében, kudarcba fullad! És az emberi kapcsolatok összekuszálódnak, s eltűnik az életből a szolidaritás, hogy az ember, s a világ kihagyja számításaiból, terveiből Jézust. Sajnos ez nemcsak hazai, hanem globális jelenség! Pedig immár kétezer éve hangzik a kereső ember felé: „Nem adatott más név az embernek, amelyben üdvözülhetne, mint Urunk Jézus Krisztus szent neve."

Amen