Évközi 6. vasárnap. 2020
Bevezetés
Az évközi 6. vasárnap szentmiséjének
olvasmányában és az evangéliumában olyan erkölcsi előírásokról, szabályokról,
isteni parancsokról hallhatunk majd, amelyeket, a mai globalizált világ
igyekszik kiiktatni nemcsak a társadalom, de az egyén életéből is. És mi?
Kiiktatjuk, vagy megtartjuk? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.
Kirie
litánia
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy oly gyakran
nem tartjuk meg alaptörvényünket, a tíz parancsolatot! Uram irgalmazz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy oly gyakran
vétünk a kereszténység alaptörvénye, a szeretet parancsa ellen. Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg a házasság, s
család ellen elkövetett bűneinket. Uram irgalmazz!
Evangélium
után
Jézus korában a mózesi törvények
szabályozták a zsidó emberek vallási és társadalmi életét. A törvények
értelmezése és megtartásuk módja mindennapi beszélgetések és viták tárgya volt
az írástudók és törvénymagyarázók között. Az ilyen vitákba Jézust is
megpróbálják több alkalommal bevonni, gondoljunk csak például arra, amikor a
legfőbb paranccsal, az adófizetéssel vagy a válással kapcsolatban kérdezik őt.
Más alkalmakkor azzal vádolják, hogy nem tartja meg, és tanítványaival sem
tartatja meg a törvényeket. A mai evangéliumban Jézus ezért mondta tanítványainak:
„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a
prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni
Jézus szavainak mondanivalóját csak akkor
értjük meg igazán, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen buzgók is voltak az
írástudók és farizeusok!
A farizeusok nem annyira az igazság
elméleti kutatásával tűntek ki, mint inkább annak gyakorlati, s tökéletes
megtartásával. Nem mulasztottak el egyetlen istentiszteletet sem, minden előírt
böjtöt megtartottak, jövedelmük tíz százalékát a szegényeknek adták. Nagyon komolyan
betartották a mózesi törvény minden előírását. Ezért életük példaképként állt a
nép előtt.
Jézus pedig most azt állítja, hogy mindez
nem elég. Mit akar ezzel mondani? Még többet kell böjtölni és még több alamizsnát
kell osztogatni? Oh, nem! Hanem azt, hogy az ő követőinek lelkülete különb kell,
hogy legyen, mint az imént említetteké!
Jézus a farizeusoknak is keményen szemükre
vetette: „Jaj nektek farizeusok! Kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében,
de belül tele vagytok képmutatással.
Sajnos Jézusnak azon szavait, amelyekkel kimondja,
hogy hogyan lehet felülmúlni az írástudók és farizeusok igazságát, ugyanolyan
meghökkenéssel és elutasítással fogadja a világ, mint Jézus korában.
Ma már a kirívó méreteket öltött
újrapogányosító, elvilágiasító világban nemcsak a lázadó fiatalok irtóznak a kötelező
előírásoktól, s allergiások a tiltó parancsokra, s az erkölcsi szabályokra,
hanem a felnőttek is.
Ma sok ember azt vallja, hogy magánéletébe
mindenki úgy jár el, ahogyan neki tetszik. Napjainkban az újrapogányosítás, az
elvilágiasítás, az elhitetlenítés, elerkölcstelenítés, kirívó méreteket öltött,
és ezek a keresztény életet pusztító járvánnyá váltak.
Ha sokan vélekednek is az említett módon,
de azért nem mindenki. Akinek nem közömbös az egyén és a társadalom jövője, az
odafigyel Krisztus szavaira. Mert amíg a történelem folyamán a legkülönfélébb
elméletek és felfogások sorra váltogatták egymást, addig Krisztus Urunk
tanítása kiállta az idők próbáját. Érdemes odafigyelni szavaira. „Nem
megszüntetni jöttem a törvényt, hanem beteljesíteni, tökéletesíteni.”
Hogy Jézus miképpen gondolja a Törvény
tökéletesítését, beteljesítését, azt konkrét példákkal szemlélteti.
Jézus követői számára nemcsak a gyilkosság
tilos, hanem annak forrása a haragtartó, gyűlölködő lelkület is. És mégis, mily
könnyen megtűrjük, mi hívők is, szívünkben veszedelmes lakóként ezeket.
Jézus nemcsak a betűszerinti értelemben
vett ölés, hanem a szóval, a gondolattal, a gyűlölettel történő gyilkolás
felszámolását is megköveteli. És mindazon indulatoknak a legyőzését is, amelyek
egyéni és közösségi konfliktusokhoz, tragédiákhoz vezetnek.
Ehhez hasonlóan tökéletesíti Jézus a
házasságra vonatkozó törvényt is. Nemcsak a házasságtörés bűn, hanem már a
kívánság is. Mert a házasságtörés nem a válással kezdődik, hanem a vissza nem
fogott ösztönös vággyal, s a házastárs elhanyagolásával. Micsoda erkölcsi
pusztulást, rombolást, milyen jóvátehetetlen károkat okoz az ösztönös vágyak
felszabadítása!
Mennyi válás! Mennyi csonka családban élő
gyermek! Mennyi házasság nélküli, gyermektelen együttélés! Mennyi házasságon
kívül született gyermek! Mennyi állami gondozásba vett gyermek! Mennyi csecsemőkkel
történő kereskedés! Mennyi fiatalkorú bűnözés! Mennyi emberi ronccsá vált drog-fogyasztó!
Íme hová vezet a házasság és család
szétrombolása! Egy nép erkölcsi és biológiai tönkretételéhez!
A szemek megfékezéséből, a szenvedélyek feletti
uralomból, az esküvői oltárnál tett eskü megtartásából, a házastársi hűségből,
a tökéletesített erkölcsi törvények lelkiismeretes beteljesítéséből még semmi
rossz nem származott, de annál több áldás!
Éljünk, hát törvényt tökéletesítő, a
farizeusok és írástudók tanítását felülmúló jézusi tanítás szerint és akkor
bejutunk majd a mennyek országába.
Amen