Elmélkedés:
A mai evangéliumi hasonlat kapcsán
gondolkozzunk el a következőn: Az Úr szavai szerint mi vagyunk a szőlővesszők,
akik hozzá kapcsolódunk, és akiket - ha gyümölcsöt tudunk teremni - Jézus
megtisztít, hogy még többet teremjünk.
Milyen nagy vigasztalás és öröm számunkra,
hogy Jézus alakít minket! Ő formálja a mi szívünket és lelkünket, hogy Istennek
tetsző legyen az életünk! Ha meghoztuk életünkben a döntést, hogy vele akarunk
élni és benne akarjuk a lélek gyümölcseit teremni, azaz ha megtesszük felé az
első lépést, akkor ő siet a segítségünkre. Az első pillanatban nem várja
tőlünk, hogy azonnal bőséges termést hozzunk, hanem megelégszik azzal a
kevéssel, amit a magunk erejéből adni tudunk neki. Arra kell csak vigyáznunk,
hogy - miként a szőlővesszők a szőlőtőhöz - hozzá kapcsolódjunk, és belőle
merítsünk erőt, nehogy elszáradjunk vagy terméketlenné váljunk.
Ha látja bennünk az életképességet, a
lelki erősség csíráját, akkor ő már tudja, hogyan kell alakítania életünket,
hogy bő termést hozzunk. Szüntelenül, de főleg életünk meghatározó döntési
helyzeteiben, bízzuk rá magunkat, hogy ő irányíthasson és alakítson minket. Ne
a magunk feje után menjünk olyan úton elindulva, ami pillanatnyilag esetleg
jónak tűnik, hanem engedjük, hogy ő vezessen minket. Így válunk Jézus
tanítványaivá.
HIS
