2017. május 20., szombat

Húsvét 6. vasárnapja 2017

Húsvét 6. vasárnapja 2017

Bevezetés
A II. Vatikáni Zsinat a sajtóról és a kommunikációról szóló „Inter Mirifica” kezdetű, határozata kezdeményezte, hogy legyen minden évben egy vasárnap a katolikus egyházban Tömegtájékoztatás Világnapja. 1967 óta ezt a napot, nálunk húsvét VI. vasárnapján, azaz ma tartjuk.
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy milyen a mi sajtóhoz való viszonyulásunk:

Kirié litánia
Urunk! Bocsásd meg, hogy hogy nem tájékozódunk a világ sorsáról, és közömbös számunkra az emberiség, s benne hazánk és saját jövőnk. Uram, irgalmazz!
Urunk! Bocsásd meg, hogy a tömegtájékoztató eszközök között nem teszünk különbséget. Krisztus kegyelmezz!
Urunk! Bocsásd meg, hogy a közölt tájékoztatásokat kritika nélkül elfogadjuk. Uram irgalmazz!

Evangélium után
Ferenc pápa 51. tömegtájékoztatási világnap alkalmából írott körlevelét ismertetem, rövidítve és szerkesztett formában.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően, írja Szentatya, a kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés ma már nagyon sokaknak lehetővé teszi a hírek gyors megismerését és gyors elterjesztését. Ezek a hírek lehetnek jók vagy rosszak, igazak vagy hamisak.
Azt szeretném, írja a továbbiakban, hogy üzenetem elérne és bátorítana mindenkit, aki szakmai körben vagy személyes kapcsolataiban mindennap sok információval találkozik. Arra szeretnék buzdítani mindenkit, hogy építő módon, a mások iránti előítéletet elutasítva kommunikáljon.
Azt hiszem, át kell szakítanunk a szorongás ördögi körét és gátat kell szabnunk a félelem spiráljának, amely annak a megszokásnak a gyümölcse, hogy figyelmünket a „rossz hírekre” (háborúkra, terrorizmusra, botrányokra és az emberi életben előforduló mindenféle kudarcra) összpontosítjuk.
Természetesen nem arról van szó, hogy erősítsük az elhallgatást, vagy azt a félretájékoztatást, amely nem vesz tudomást a szenvedés drámájáról, és nem is arról, hogy naiv optimizmusba essünk, amely nem engedi, hogy megrendítse a gonosz botránya.
Ezzel ellentétben azt szeretném, írja a Szentatya, ha mindannyian túllépnénk a rosszkedv érzésén és a beletörődésen, amely gyakran elfog és fásultságba taszít minket, félelmeket ébreszt vagy azt a benyomást kelti, hogy a gonosznak nem lehet határt szabni. Egy olyan kommunikációs rendszerben, amelyben az a logika uralkodik, hogy a jó hír nem kelendő, tehát nem is hír; amelyben a fájdalom drámájából és a gonosz misztériumából oly könnyen látványosságot csinálnak. Egyébként is beleeshetünk abba a kísértésbe, hogy elaltassuk lelkiismeretünket vagy csüggedésbe essünk.
Annak a nyílt és kreatív kommunikációs stílusnak a kereséséhez szeretnék hozzájárulni, amely soha nem engedi át a gonosznak a főszerepet, hanem igyekszik rávilágítani a lehetséges megoldásokra, és kezdeményező és felelős hozzáállásra ösztönzi azokat az embereket, akik felé közvetíti a hírt. Arra szeretnék hívni mindenkit, úgy beszéljen korunk embereihez, hogy beszédét a „jó hír”, az Evangélium logikája járja át.
„Meg kell törni a negatív hírek örvényét azáltal, hogy helyet adunk a jó hírek logikájának. Ennek központi kérdése korunkban „a remény és a bizalom” kommunikálása”. Dokumentumában arra ösztönzi a tájékoztatásban résztvevő keresztény tájékoztatókat, hogy legyenek az Evangélium, a „Jóhír” „élő csatornái”, amely világosságot gyújt a történelem legdrámaiabb helyzeteiben is.
A Szentatya azt kéri, hogy lépjünk túl a rosszkedv és a belenyugvás érzésén. Annál is inkább, mivel a fájdalom drámáját és a gonosz misztériumát könnyen látványossággá formálják a tömegtájékoztatás eszközei.
A Szentatya felhívást fogalmaz meg arra, hogy korunk emberiségének a jó hír logikáját követő megfogalmazásokat kínáljunk fel. - Kiemeli, hogy a valóságnak nincs egy félreérthetetlen jelentése. - Minden attól függ, hogy kinek a nézőpontjából közelítjük meg, - milyen szemüvegen keresztül tekintünk rá. - Melyik tehát a megfelelő szemüveg a valóság elmondásához? – teszi fel a kérdést Ferenc pápa a Tömegtájékoztatás 51. Világnapjára írt üzenetében.
A keresztények számára a valóság megfejtésének Jézus Evangéliumából, a Jóhírből kell kiindulnia.
Az Evangéliumnak köszönhetően minden esemény egy jó hír helyzetévé válhat. Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.
Ez a jó hír, amely maga Jézus Krisztus, nem azért jó, mert hiányzik belőle a szenvedés, hanem azért, mert a szenvedést is egy szélesebb összefüggésben éli meg. Krisztusban Isten szolidárissá vált minden ember helyzete iránt.
Ferenc pápa Izajás prófétát idézi: „Ne félj, mert veled vagyok”. Ez Isten vigasztaló szava, aki öröktől fogva bevonja magát népe történetébe. Ebből születik meg a remény, a világosság, amelynek következtében a történelem minden újabb drámája egy lehetséges jó hír helyzetévé válhat.
Aki hittel nézi az emberiség történetét, az üdvtörténetet, az látja, hogy a Szentlélek vezeti az Egyházat és látja azt, hogy Isten az Ura annak, ami Isten és ember között történik, végső soron mindig az ember javára.
Ma is a Szentlélek veti el bennünk az Isten országának eljövetele utáni vágyat, sok olyan élő „csatornán”, olyan emberen keresztül”, akik engedik, hogy az örömhír vezesse őket a történelem drámái közepette is. Olyanok Ők, mint az e világ világítótó tornyai.

Olyanok, akik „helyesen tájékoztatnak” s helyesen mutatják az utat, és megnyitják a bizalom és a remény új ösvényeit, - zárja a Tömegtájékoztatás 51. világnapjára küldött üzenetét Ferenc pápa. Ámen