Évközi 13. vasárnap 2018

Évközi 13. vasárnap. 2018

Bevezetés

Az evangéliumi történetek közül legjobban talán a halottakat feltámasztó jézusi tettek ragadják meg a figyelmünket. Egyrészt azért, mert minden halottfeltámasztás az Úr Jézus feltámadásának előképe. Másrészt, mert a halottak feltámasztása bizonyítja a legjobban, hogy az Úr Jézus az Élet Ura! Mert érezzük, hogy ezekből a történetekből a kereszténység optimista üzenete: az élet szeretete, az élet igenlése sugárzik felénk. S érezzük, hogy nekünk is életigenlőknek kell lennünk! Azok is vagyunk? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirie litánia

Urunk Jézus Krisztus! Bocsáss meg nekünk, hogy nem törődünk azzal, hogy egészséges életmód szerinti éjünk. Uram, irgalmazz!

Urunk Jézus Krisztus! Bocsáss meg nekünk, hogy szinte nem teszünk, semmit az életet károsító és pusztító tények ellen. Krisztus, kegyelmezz!

Urunk Jézus Krisztus! Bocsáss meg nekünk, hogy nem támogatjuk kellően az emberi hiányosságokkal született gyermekeket. Uram, irgalmazz!

Evangélium után

A mai evangéliumi szakaszban, mint azt már a bevezetésben említettem, ebből a történetből is sugárzik felénk az tény, hogy az Úr Jézus az Élet Ura. És sugárzik követői felé a parancs: az élet szeretete, az élet igenlése. S küzdenünk, s harcolnunk kell mindaz ellen, ami károsítja, pusztítja az életet.

Ezért emelünk szót újra és újra a meg nem születettek életének a védelmében, és ezért harcolunk az önpusztítás ellen, az alkoholizmus és kábítószer-élvezés a nemiség perverz formái ellen! Ma még ezt büntetlenül megtehetjük. Más országokban már törvény tiltja bizonyos szavak használatát. Azért küzdünk, hogy azok, akik már rabjai a szenvedélyeknek, akik már betegek, súlyosan betegek, - evangéliumi kifejezést használva, már halálukon vannak, - újra életre keljenek.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint több mint 50 millió, különböző kábítószert használó van a világon.

Ma már a kufárlelkek, a kábítószer terjesztő, nemcsak a diszkókban, hanem a gyermekek megrontóiként, ott vannak az iskolák kapuiban, a legfiatalabbak közelében is.

A ma körülöttünk élő faitalok között is sok a halálán levő, Jézus keze érintését, Jézus segítségét igénylő fiatal. De sajnos a mi világunkban kevés a Jairus, kevés az olyan szülő, aki Jairushoz hasonlóan könyörögne Jézushoz: Halálán van a leányom. Gyere, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.

Ellenkezőleg, egyre többen vannak az ennek ellenkezőjét hangoztatók, igen erőszakosak és hangosak a kábítószer fogyasztást engedélyezését követelők.

Emlékszem, amikor ebben a témában, idézőjelben: hazánk legnagyobb írójának mondott érvelt a kábítószer-fogyasztás- engedélyezésért, és azt fogyasztók büntethetlen-ségéért. Sajnos a kezükben lévő médiumok segítségével és hasonló gondolkodású törvényhozóikkal elérték, hogy ma már több mint 10 ezer emberi roncsról kell hazánkban a társadalomnak gondoskodni, és gyógyítani őket.

A napi hírekben olvashattuk, hogy 30 tanulót kellett kizárni az iskolából, drogfogyasztás miatt.

A költő szavaival:

Szétkürtölöm most minden égi tájra,

Hogy vannak züllött ifjú emberek,

Kikből nem lesz se szent, se honfi hős!

S e fiúkért valaki felelős!

E fiúkért valaki felelős!

Ellentmondásosnak tűnik az, ha az iméntiekért magukat a mai fiatalokat marasztalnánk el. Mindezekért, mások, valakik, különböző mértékben a felnőttek a felelősek. Azok, akiktől nem kaptak, s kapnak ezek a fiatalok vallás-erkölcsinevelést, de bőven kaptak, s kapnak a propaganda eszközök révén lélekromboló, nihilista, szabadelvű erkölcstelen tudatformálást.

Hogy az évtizedekig tartó ateista és szabadelvű kormányok után, ifjúságunk és egész társadalmunk ott van, ahol van, annak a mi félénkségünk, közömbösségünk, fásultságunk is oka. Annak idején, kivették és mi kiadtuk a kezünkből az imakönyvet, a rózsafűzért. És nem fordulunk még ma sem elégszer Jairusokként Urunk Jézushoz, aki segítségét nem tagadná meg tőlünk sem, a mi időnkben sem.

Főleg időseb testvéreimtől kérdezem. Hová lett belőlünk őseink hite? Hová lett gyermekkori hitünk?

Visszagondolok gyermekéveimre, a háború éveire, s azt követő évekre. Akkor bizony bombák hullása, az ágyúk dörgése, a fegyverek ropogása idején, igencsak imára kulcsolódtak a kezek.

Aztán jött a vérfagyasztó ateista és szabadelvű kormányok diktatúrája. S jött a magyarokat mindenkivel gyűlöltető ideológia. Ma ez akarja megsemmisíteni még kereszténynek mondható gyengélkedő népünket.

Mi ezen ideológia térhódítása ellen küzdünk. Azért, hogy rátehesse Jézus kezét e beteg népre, beteg, halálon lévő gyermekeire, miként egykor Jairus leányára, s meggyógyulhasson és élhessen népünk életigenlően, boldogan, Istennek tetsző békés, szép életet.

Amen.