BOLDOG GIZELLA
Bajorországban, Regensburgban született a
980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként.
Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas)
püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó
regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje
volt.
Regensburg után Gandersheimben tanult
tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte
fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de
engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták
Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német
császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután
népes kisérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba,
Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a
magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.
Egész életét a királyi család szolgálatára
szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem
tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben
részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női
szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A
koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán
valószínűleg személyesen is dolgozott.
István halála után az utódok nem sokra
becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III.
Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt
ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát
1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála
után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a
szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye.
