Szent János
evangelista élete
A galileai Betániából származott. Apja
Zebedeus halász volt, János bátyjával, Jakabbal apja mesterségét folytatta.
Anyja, Szalómé Jézus követői közé tartozott. Keresztelő János fellépésekor a
tanítványa lett, majd a Keresztelő tanúságtétele után Andrással együtt Jézushoz
csatlakozott.
Az Úr a többi tizeneggyel együtt
apostolává választotta. Jézus Péter és Jakab mellett őt is különös bizalmával
tüntette ki. Ott volt Jézus színeváltozásánál, az utolsó vacsoránál az Úr
mellett foglalt helyet, és az apostolok közül egyedül ő kísérte el Krisztust a
Golgotára. A kereszt alatt Jézus az ő gondjára bízta édesanyját, Máriát. Jézus
feltámadását követően az asszonyok híradása nyomán Péterrel együtt futott az
üres sírhoz, hogy megbizonyosodjon a Mester feltámadásáról.
A Szentlélek eljövetele (Pünkösd) után a
hagyomány szerint Szűz Mária haláláig Jeruzsálemben maradt, s ott a környéken
és Szamáriában apostolkodott.
Pál apostol Péterrel és Jakabbal az egyház
oszlopai közé sorolja. Pál halálát követően Epheszoszban működött. Ő nevelte a
második apostolnemzedék több jelentős képviselőjét: Pápiász hierapoliszi,
Polikárp szmirnai, Ignác antiókhiai püspököt. Domitianus császár Patmosz
szigetére száműzte. Itt részesült azokban a látomásokban. amiket a Jelenések
könyvében megírt. Nerva uralkodása alatt visszatért Epheszoszba, és már száz
éves lehetett, mikor Traianus uralkodásának idején meghalt, az apostolok közül
egyedül természetes halállal.
