Xavéri
szent Ferenc
1506-ban született Spanyolországban,
Javier (Navarra) várában. Apja a királyi tanács elnöke volt. Kitűnő
adottságokkal rendelkezett.
Párizsban tanult. Nagytudású tanárok keze
alá került. Ő maga is egyetemi tanár
lett.
Megismerkedett Loyolai Szent Ignáccal,
akivel mély barátságba került, és lelki vezetését elfogadva társai közé lépett.
A barátságuk nyomán ő is a jezsuita rend
egyik alapítója lett, 1534. augusztus 15-én megfogadta, hogy a Szentföldre
zarándokol, majd onnan visszatérve minden erejét és tehetségét a pápa
rendelkezésére bocsátja.
A zarándokút elején Velencében pappá
szentelték 1537-ben, de a török-velencei háború miatt nem mehetett a
Szentföldre. Bolognában, majd Rómában volt lelkipásztor, ekkor a
szeretetszolgálatban dolgozott eredményesen. A lelkekért mindenre kész volt,
tudott mindenkinek mindene lenni. Nagy buzgósága és kiváló szervező tehetsége
sokat használt az induló rendnek.
A portugál király kérésére és Loyolai
Szent Ignác döntése alapján hosszú fárasztó és veszélyes utazással Indiába
utazott. Missziós tevékenységével óriási eredményeket ért el Indiában,
Indonéziában, Japánban. Egész falvakat térített meg, a keresztelésbe sokszor
belefájdult már a karja, torka berekedt a sok szertartásba és imatanításba.
Kínába is elindult, mert látta, hogy a
japánok teljesen a kínaiak hatása alatt állnak. Sancian szigetén halt meg
1552-ben. Teste Goában nyugszik. A hatalmas templomban lévő szarkofágja előtt
én is imádkozhattam.
A missziók védőszentje.
Ne feledjük példáját követni és a
missziókat segíteni és a missziókért imádkozni.
Ámen
