2014. november 8., szombat

Lateráni bazilika felszentelése


Bevezetés
Ma a liturgia a Lateráni Bazilika felszentelésének ünnepét üli. Olyan főünnep ez, mely az évközi 32. vasárnapi miseszöveget is háttérbe szorítja.
A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvassuk a Lateráni Bazilika homlokzatán.
Isten épülete vagyunk, halljuk Pál apostol szavait. A kőből épült templom felszentelésének ünnepén jusson eszünkbe ez is, hogy testünk a Szentlélek temploma, és az is, hogy nekünk, e közösség tagjainak, mint lelki köveknek Isten templomává kell épülnünk. Mennyire törekszünk mi arra, hogy belőlünk épüljön, felépüljön magyar honban Isten temploma, Isten országa?

Kirié litánia
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy bár a Szentlélek templomai vagyunk, mégsem törődünk eléggé lelkünk tisztaságával. Uram, irgalmazz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy mint lelki kövek nem igyekszünk eléggé, eggyé, Isten templomává épülésünkkel. Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy bár az Írás kéri, hogy váljunk áldozattá és adjuk oda életünket egymásért, mégsem válunk azzá, s nem adjuk oda életünket egymásért. Uram, irgalmazz!

Evangélium után
Lateráni bazilika a pápák leg-ősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római család, a Lateranusok háza volt. A Néró elleni összeesküvés miatt elkobozták és császári birtok lett. A Római Birodalom 300 éves egyházüldözése után A kereszténnyé lett Nagy Konstantin császár, a 313-as Milviusi hídnál lezajlott ütközet előtt álmában egy fénylő keresztet látott, rajta e felirattal „In hoc signo vinces” – „Ebben a jelben győzni fogsz”. És győzött! A győzelem hatására megtért, megkeresztelkedett, s a keresztényeknek ajándékozta a Lateráni palotáját. És átalakították templommá.
A katakombák titkos miséző-helyei után Krisztus hívei már föld-feletti templomban ünnepelhettek, díszes oltárt állíthattak fel, ünnepélyes körmeneteket tarthattak. A bazilika elismerést, tekintélyt biztosított a keresztények számára a kívülállók felé. Befelé pedig összefogta, egybekovácsolta Isten szent népét és a római püspökkel való kapcsolatot megszilárdította.
Ez a templom lett a pápák címtemploma.
A történelem folyamán sok viszontságot élt át. Vandálok, földrengés és tűzvész pusztították De mindig újjá építették. A bazilika jelentős pusztulása a pápák avignoni fogsága idején következett be. Ehhez az is hozzájárult, hogy a pápák visszatérése után a II. Gyula pápa által építetett Szent Péter bazilika vált központtá és a Lateráni bazilika szerepe csökkent.
Döbbenetesen szép ez a mai Lateráni bazilika, a 36 gránit oszlopával, az apostolok szobraival, amelynek mindegyike közel ötméteres, avagy a főoltárával, ahol a II. Vatikáni Zsinatig csak a pápa misézhetett. S nekünk, magyaroknak különösen is kedves. A templom hajójában, jó magasan, egy dombormű annak a történelmi eseménynek emlékét őrzi, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar küldöttségnek Az első királyunknak küldött koronát.
Nagy eseménye volt ez a világegyházban. Nagy tekintélye volt a Szent István-i országnak abban az időben. És ma? Közöttünk élő, de nem hozzánk tartozók rombolják elvitathatatlan érdemeit hazánknak.
A Bazilika nyolcemeletnyi magas főhomlokzatán ez a felirat olvasható: „Mater et caput omnium ecclesiarum urbis et orbis”. „A város és a világ minden templomának anyja és feje.” Minden templom anyja. Találó felirat, mert mit is köszönhet az ember egy anyának? Az életét.
Mit köszönhetünk mi a templomnak, ahol megkereszteltek bennünket? Istengyermeki, s örök életet. Így tehát mindenegyes templom – nemcsak a Lateráni - anya, s ezért azzal a hálával kell hozzá viszonyulni, mint a szülőanyához szokás.
Az imént mondottak késztetnek e kérdés feltevésére: De úgy viszonyulunk-e mi templomainkhoz, mint szülőanyánkhoz? Hálásak vagyunk-e az örökéletet adó keresztségünkért? És ha igen, mivel mutatjuk ki hálánkat?
Mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ilyen pompázatos bazilikát építsünk, mint a Lateráni bazilika. Igaz, szerényebbet még csak igen, miként 80 évvel ezelőtt őseink is ezt a templomot.
Ma nekünk teszi fel a kérdést Pál apostol: „Nem tudjátok, hogy Ti az élő Isten temploma vagytok?”
Mi a keresztségben lettünk Istennek élő templomai. Ez nem csak rangot jelent, de még inkább feladatot. Mint ahogy egy kőtemplomot is karban és tisztán kell tartani, úgy lelkünk templomát is karban és tisztán kell tartani.
Az evangélium elbeszélése szerint az Úr Jézus is megtisztította a jeruzsálemi templomot.
Jó ideig csak nézi a vásári forgatagot, de a Lélek megmozdul benne, és kiűzi a jeruzsálemi templomból az oda nem való árusokat. Felborítja a pénzváltók asztalát: az Úr hajléka ugyanis nem üzlet és nem bank.
Különös módon, a templomőrség nem avatkozik be a felfordulásba. A tanítványok is csodálkozva, ámulva nézik a haragvó Jézust.
Tette az ószövetségi Zakariás próféta jövendölését juttathatja az esemény tanúinak emlékezetébe, mely szerint ”Nem lesznek többé kereskedők a Seregek Urának templomában azon a napon”. Tudni illik a messiási időben.
A tanítványok emlékezetébe pedig, az evangélista által is idézett, és Jézusra alkalmazott Zsoltárból vett jövendölés: „A házadért való buzgalom emészt engem.”
Bárcsak mi is, hívő keresztények, a jézusi buzgalommal látnánk hozzá, és velünk együtt minden keresztény, lelkünk templomának a megtisztításához. Ezzel fejezhetnénk ki legjobban hálánkat azért, hogy a keresztségben Isten gyermekei és templomai lehettünk.
Ámen
F. F.