2016. január 29., péntek

Mustármag

Mustármag

A mai evangéliumban Jézusnak a mustármagról szóló példázatát hallattuk
Más a keleti logika és más a nyugati. A keleti ember a dolgok elejére és végére tekint.
Jézus, emberi testben- keleti ember, aki keleti embereknek beszél. Szükséges, hogy ehhez a logikához alkalmazkodjék. A példázat szerint a a mustármag legkisebb mag. Elvetik. Felnő, fa lesz belőle, olyan nagy, hogy az égi madarak fészket rakhatnak rá. Így viselkedik az Isten országa.
Nem helyes így fordítani:"hasonlatos". Hát miben hasonlatos? És mihez? Így viselkedik, így cselekszik. ... Elkezdődik egy icike-picike magban és fává lesz. Gondoljuk el: Jézus, aki ekkor harminchárom éves fiatalember, elkezdi hirdetni Isten országa evangéliumát.  Csatlakozik hozzá tizenkét ember. Nagyon egyszerű emberek, halászok, vámszedők, kézművesek - és kétezer év múlva 2 milliárd ember az Ő nevére van keresztelve!
Bennünket megcsal, hogy mindig csak azt az ágát látjuk a mustármagból növekedett fának, amin mi ici-pici kis rügyecskék vagyunk.
Néha előfordul, hogy ezen az óriási, terebélyes fán egy-egy ág hirtelen szárazzá lesz. Látunk ilyet a kertben, kétharmad rész gyönyörűen zöldell, míg egyharmadán összefonnyadtak a levelek.
Előfordul az is, hogy látszólag kiszáradt, nincs rajta egy rügy sem, alszik.
Vajon halott-e az a fa? ....Ne essünk abba az optikai csalódásba, hogyha az az ág, amin éldegélünk száraz, akkor az egésszel baj van! Majd nő új ág! Nekünk mindig a teljességre kell tekintenünk.
A mustármag kikél, óriási terebélyes fává lesz.
Lehet, hogy még villám sújtja, lehet, hogy derékba törik, de új hajtást hoz mindaddig, míg a gyökér él.
Márpedig a gyökér maga Jézus Krisztus! Belőle mindig új és új hajtás zöldül ki, míg az Atya akarja.

Ámen