2016. január 2., szombat

Prologus

Karácsony után 2. vasárnap

Bevezetés
A liturgia megismétli a karácsonyi ünnepi mis evangéliumát. Újra gyönyörködhetünk magasan szárnyaló gondolataiban. Újra gondolkodhatunk azon, befogadtuk-e és mennyire az Örök Igét? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirié litánia
Urunk Jézus! Add, hogy mindig hittel valljuk: Te vagy az emberré lett Örök ige. Uram irgalmazz!
Utunk Jézus! Add, hogy Téged követve mi is világosság legyünk a még sötétben botorkáló honfitársaink számára. Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus! Add, hogy egyre több Téged befogadó istengyermek legyen hazánkban. Uram irgalmazz!

Evangélium után
Ha létezik egyáltalán rangsorolás a Biblia könyvei között, akkor János Evangéliuma, amelyből vettük a mai evangéliumi szakaszt, a Szentírásnak kezdettől fogva a legkedveltebb és a legtekintélyesebb könyve.
Minden során kiérződik a szemtanú boldog, ámuló vallomása, bizonyságtétele, a tanítványi visszaemlékezésnek az áhítata. Szinte megremeg kezében az írószerszám, amikor ezt írja: “És az Ige testté lett és közöttünk lakozott, (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), telve kegyelemmel és igazsággal.”
Az a tanítvány ez, akit Jézus “szeretett”, aki az utolsó vacsorán fejét Jézus keblére hajtotta.
Fő jellemzője ennek az első század végén, a 90. esztendő körül íródott evangéliumnak az, hogy Jézus Krisztusnak, aki igaz ember és Isten, főleg az isteni oldalát hangsúlyozza ki.
A feltámadás és a pünkösd fényében nézi Jézust, és nem tud betelni azzal az ámuló csodálkozással, ahogy látta az Isten Fiát! Ebben az áhítatban írta meg János ezt az evangéliumot, a Krisztus istenségének evangéliumát!
Ennek a nagyszerű iratnak az úgynevezett prológusa hangzott el most közöttünk!
Drága titkokat mond el Megváltó Urunkról, olyan titkokat, amelyek sok áldást, erőt, vigasztalást jelentenek számunkra!
Az Ige testté lett!” - hangzik a nagy üzenet. De miért lett testté? A skolasztikus teológia szerint azért, mert ebben a mienkhez hasonló ember testben kellett teljesíteni Isten minden embert üdvözítő akaratát. Azért, hogy tudjon szenvedni, átszegezzék, keresztre feszítsék, kionthassa vérét, elvegye a világ bűneit, és bemutassa érettünk egyszeri és tökéletes engesztelő áldozatát. Tehát azért lett testté, hogy meghaljon érettünk. De ne csak meghaljon, hanem halottaiból harmadnapon feltámadjon, felmenjen a dicsőségbe, s onnan kormányozza az ő népét, akiket öröktől fogva néki adott az Atya!
Tehát azért lett testté, hogy megválthasson bennünket, téged és engem a bűntől és haláltól, amelyek az embernek éppen a testi mivoltából adódnak. A testünk az a hely, ahol a bűn és a halál a leghamarább éreztetik szomorú valóságukat. És a bűnnélküli ebben a testben vívja meg hatalmas küzdelmét a mi megváltásunkért.
És azért is lett testté az Örök Ige, mert így ment utána annak, ami elveszett. Testvérünkké lett az Isten, hogy egész közel jöhessen a bűnös emberhez, hozzánk.
Az Ige testté lett és közöttünk lakozott” Mit tudtunk volna megérteni, felfogni Isten láthatatlan dicsőségéből? Íme, az isteni Logosz eljött, emberi formában élte le isteni életét, megmutatta nékünk Isten gondolatait, lényét, érzéseit és mindenekfölött Isten kegyelmét és szeretetét a bűnös emberrel szemben. Ezért is lett testté az Ige, hogy olyan módon nyilatkoztatta ki Isten láthatatlan dolgait, amit megért az ember!
És bizonyára azért is lett testté az Ige, hogy Ő maga közvetlen megtapasztalja, mintegy végigélje az emberi életet. A testté levés az emberi sors vállalását jelenti. Ő maga is emberként született, emberként élt, és emberként halt meg.
Tudta, mit jelent a kísértés, a fáradtság, a küzdelem, a szomorúság.
Bizonyosak lehetünk benne, hogy amikor bármi szükségünkkel, problémánkkal odamegyünk Jézushoz, Ő megsegít. Nincs senki más, aki Nála jobban meg tudna érteni, és aki Nála jobban tudná, hogyan kell itt segíteni! Zsidókhoz írt levélből idézek: “Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna együtt érezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést, de bűnt nem követett el. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk”
Ez a Jézus visszaemlékszik arra, hogy mit szenvedett, milyen megkísértéseket, és amikor látja a Gonosz, a Világ hatalmasságaival küzdő testvéreit, megemlékezik saját szenvedéseiről, és kész a könyörületre, és segítségre!
Hallgasson el most végre minden emberi dadogás, és hadd szóljon hozzánk maga a Szentlélek sugallta Írás.
Az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert, eljött a világba. A világban volt, és a világ általa lett, és a világ nem ismerte meg őt: a magáéba jött, és az övéi nem fogadták be. Akik pedig befogadták, azoknak megadta a hatalmat, hogy Isten gyermekeivé legyenek: azoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem test akaratából, sem férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Mi is, akik hiszünk az Atya Egyszülöttében, Isten gyermekei vagyunk, és látni fogjuk mi is egykor Őt, az ő dicsőségét, az Atya Egyszülöttének a dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.

Ámen
F.F.