BOLDOG BOGDÁNFFY
SZILÁRD püspök és vértanú
Bogdánffy Szilárd 1911-ben Feketetó
községben (Torontál megye) született. Temesváron a piaristák gimnáziumában
tanult. A nagyváradi Teológiai Akadémiáról tanárai a budapesti Központi
Papnevelő Intézetbe küldték a kiváló növendéket, tanulmányai befejeztével
azonban visszatért egyházmegyéjébe, itt szentelték pappá 1934. június 29-én.
Élete meghatározó motívuma ettől kezdve a katolikus ifjúság oktatása és lelki
vezetése volt. 1934-ben a szatmári papnevelde helyettes tanárává és
prefektusává nevezték ki, 1935-től kezdve pedig több nagyváradi tanintézmény
hittanáraként és lelki vezetőjeként működött. 1939-ben a román hatóságok koholt
vádak alapján letartóztatták és kitoloncolták Magyarországra, ahonnan csak 1940
szeptemberében térhetett haza Nagyváradra. Folytatta oktatói-nevelői
tevékenységét, a háború után oroszlánrészt vállalt a nagyváradi iskolák
újjászervezésében. 1945-ben megalapította a Merici Szent Angéláról elnevezett
orsolyita harmadrendet.
1947 tavaszán Scheffler János szatmári
püspök kérésére a titkára lett. Szellemi képességei és lelkisége kiváló
munkatárssá tették a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében.
Az egyre fokozódó romániai
keresztényüldözés várható fejleményeire tekintettel a Szentszék engedélyezte,
hogy titkos püspököket szenteljenek. A bukaresti nunciatúrai régens 1949.
február 14-én szentelte őt püspökké. Két hónappal később a román hatóságok
letartóztatták, éveken át jogtalanul fogságban tartották az ország legszigorúbb
börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban.
„Meddig hisz Istenben?” – kérdezték
vallatói. Sokat kínozták, verték. „El lehet viselni.” – mondta rabtársainak. A
börtönben is mindennap megtalálta a szeretetszolgálat lehetőségeit: elrejtett
kenyérdarabokat adott a legyengülteknek, cigarettát a dohányosoknak, más
helyett cipelte a nehéz zsákokat; az őrök emiatt többször is bántalmazták.
Ügyének bírósági tárgyalására csak 1953-ban került sor, ekkor teljesen hamis
vádak alapján 12 évi kényszermunkára ítélték. Noha családjának sikerült
kiharcolni a törvénytelen ítélet megsemmisítését, Szilárd püspök már nem érte
meg ügyének újratárgyalását, a börtönben elszenvedett kínzások következtében
1953. október 2-án a nagyenyedi börtön cellájában visszaadta lelkét
Teremtőjének. Az Egyházhoz való hűségéért szenvedett vértelen vértanúhalált.
