A mai evangéliumban Jézus utolsó
példabeszédét olvastuk, amit a menyek országáról mondott. A beszédben
halászhálóhoz hasonlítja az országot, amely jó és rossz halakat egyaránt kifog
a tengerből.
A világban tehát együtt van jelen a jó és
a rossz, de a végén, az utolsó ítéletkor megtörténik a szétválogatás, s
mindenki megkapja jutalmát vagy büntetését, annak megfelelően, hogy mit
érdemel.
Ha Jézus szavai szerint az apostolok
valóban emberhalászok, akiknek az a feladata, hogy a hálót kivessék, akkor mi,
emberek vagyunk a halak, akiket a háló kifog. Mi vagyunk azok, akik ott leszünk
az ítéletkor, amikor mérlegre kerül minden cselekedetünk.
A beszéd hallatán egyesek megrettennek,
mert félnek a szigorú ítélettől, másokat azonban örömmel tölt el, mert azt a
reményt nyújtja, ami az örök boldogságban vár az emberre.
Ezt a példabeszédet akkor értjük meg, ha a
jövőbeni ítéletnek hatása van jelen életünkre.
