Mt
9,14-15
A nagyböjti időszak arra hív minket, hogy
Krisztus halálának és feltámadásának titkát szemlélve rátaláljunk a vele való
egyesülésre, teljes egységre.
Ez az idő jó alkalom arra, hogy megújítsuk
vallási életünket. Ennek része az imaélet megújítása, hogy imádságunk ne
maradjon felszínes, ne merüljön ki csupán evilági dolgok kérésében, hanem egész
életünket átjárja Isten szava s akarata.
Megújulás másik területe az adakozás, a
szegények megsegítése, amelyet a Biblia szóhasználata szerint
alamizsnálkodásnak is nevezünk. Ennek helyes módja, ha nem csupán
feleslegünkből adakozunk, hanem valóban nagylelkűen segítjük a nehéz
körülmények között élőket.
A harmadik terület pedig a böjtölés,
amiről a mai evangéliumban is szó esik. A testi kívánságok fékezése,
korlátozása azt a célt szolgálja, hogy jobban oda tudjunk figyelni a lelki
szükségletekre és azokra az ajándékokra, amelyeket Isten ad nekünk lelki
épülésünkre. Ne féljünk a lemondástól, ne féljünk az áldozatvállalástól!
E nagyböjti gyakorlatok, lehetőségek
segítsenek minket abban, hogy még buzgóbban és még nagyobb bizalommal
forduljunk az irgalmas Isten felé! Az irgalmas Isten állandó közeledése és
közelsége segítsen minket, hogy egyre nagyobb örömmel fogadjuk el Krisztus
szeretetét és nagylelkűen adjuk azt tovább embertársainknak.
