SZENT ÁGOSTON az Észak-Afrikai Tagastéban
született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja azonban, Mónika már
keresztény.
Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs
terén is. Jó nevű iskolákat is látogatott. 371-ben szónoki és jogi
tanulmányokat folytatott Karthágóban. Kicsapongó bűnös életet élt.. Ekkoriban
született egy ismeretlen lánytól fia Adeodatusz.
Tanulmányozta az ókori klasszikusok
műveit, kereste a választ az emberi lét talányaira, de sehol sem találta. Anyja
kitartó próbálkozásai, hogy megtérjen arra ösztönözte, hogy félrevezetve
anyját, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött előle. Mónika utána ment fiának,
Milánóban sem szűnt meg a megtérésre buzdítani.
Édesanyja könnyei és Milánóban Szent
Ambrus beszédei térítették meg. Megragadta Ágostont Ambrus szónoki tehetsége,
fellépése, műveltsége.
Megkeresztelkedett 387. április 25-én,
húsvét éjszakáján, majd hazájába visszatérve aszketikus életet élt.
391-ben pap lett, majd 395-ben Hippo
püspöke. Szavaival és írásaival az igaz hit védelmezője volt.
430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban,
járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét
Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Páviában van, az
egykori longobárd fővárosban. A kései századok a "kegyelem doktora"
címet adományozták neki.
