2019. augusztus 20., kedd

Szent István király


Szent István király 2019.

Bevezetés
A mai ünnepen első királyunk, Szent István tiszteletére kondulnak meg a harangok. Nemcsak idehaza magyar földön, hanem szerte a világon, ahol szétszóródva magyarok élnek.
Hogy könnyebb legyen az emlékezés, álljunk lélekben István király budavári lovas szobra elé. Nézzünk föl rá és emlékezzünk! Ott áll a város fölött, bronztekintetével egybeöleli a város kőrengetegét, az Alföldet, a Kárpátok koszorúját.
Talán visszanéz az őshazába is, ahonnan magunkkal hoztuk kelet dühe és nyugat közönye között is kitartó életerönket. Nézi szép fővárosunkat, az ezüstfolyók és aranymezök gyönyörű hazáját. Fürkésző tekintettel vizsgálja mai életünket. Nézi magyarjait, hogy azon az úton járunk-e, amelyen elindította nemzetünket.

Kirié litánia
Urunk Jézus! Bocsásd meg nemzetünk fennmaradása iránti közönyösségünket! Uram, irgalmazz!
Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy nem őrizzük hűen keresztény hitünket. Krisztus kegyelmezz!
Urunk Jézus! Add kegyelmedet, hogy minden magyar azon az úton járjon, amelyen Szent István királyunk elindította nemzetünket. Uram, Irgalmazz!

Evangélium után
Szent István királyunk Esztergomban született 969 körül. Géza és Sarolta fia. István 18-20 éves lehetett, amikor a magyar nép királya lett. Nagy, személyes értéke és kegyelmi ajándéka volt a keresztény hit. Apja Géza is valamennyire keresztény volt. István gyermekkorában megkapta a keresztség szentségét, és kiváló nevelője volt Szent Gellért személyében. Vajon milyen körülmények között alakult ki keresztény öntudata, és mi alapozta meg ezt?
Amikor fölszentelt királyként szembe kellett néznie a pogány Koppány lázadásával, hogyan jutott el addig a döntésig, hogy a keresztény magyar államiságot fegyverrel kell megvédenie? Ezek mind vallásos életének személyes titkai, ennek eredményét azonban világosan ismerjük. Kereszténnyé lett nemzetünk.
Azon az áron is megvédte a keresztény hitet, hogy eközben magyar vér folyt a csatában. Döntései karizmatikus kegyelmi ajándékot és kormányzási tehetséget mutattak. Döntenie kellett arról, hogy a keleti kereszténység vagy a nyugati kereszténység népeihez csatlakozzon-e? Anyja bizánci keresztény volt, az ország keleti és déli részén bizánci szertartású monostorok, templomok emelkedtek, bizánci missziós püspök tevékenykedett az országban.
Ő mégis II. Henrik leányát, Gizellát vette feleségül, kíséretében lovagok jöttek nyugatról nagy számban, és bencés szerzetesek alapítottak kolostorokat, amelyek közül Pannonhalma volt a legnevezetesebb, és maradt napjainkig.
II. Szilveszter pápától kért megerősítést és koronát. 1000-ben koronázták Magyarország királyává.
Esztergom már Géza fejedelem idején is a főváros volt, most István az egyházi és világi hatalom középpontjába tette. Kialakítja a nyugati szertartású egyházi élet alapjait, tíz püspökséget szervez, minden tíz falunak templomot kell építenie, ahová az egyes falvak lakosságának vasárnaponként el kellett mennie misére. Székesfehérvárott rendszeresen törvénynapokat tartott, ahol panaszosokat hallgatott meg, igazságot szolgáltatott.
Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adták.
Igazságos, békeszerető és szentéletű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és népe javát kereste
Miután utolsó fiúgyermekét, Imrét is elvesztette, országát a Boldogságos szűz Mária oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa épített Nagyboldogasszony székesegyházban temették el.
A mai keresztény magyarság kulcskérdése ugyancsak a szilárd katolikus hívő magatartás kialakítása.
Ma ehhez kevés segítséget nyújtanak a keresztény kultúra művészeti, irodalmi és tudományos eredményei. Ma már sehol nincs keresztény társadalom. Ezek értékeit turisták nézik múzeumokban, képtárakban, templomokban. Megragadja őket ezeknek szépsége, elgondolkodnak annak az életnek a milyenségén, ahol ezek az alkotások létrejöttek, de a mai élet alakításához ezek nem sokban járulnak hozzá.
Vajon mit mondana első szent Királyunk, ha most megjelenne közöttünk? Nem siránkozna. Nemcsak a hűtleneket látja ugyanis, hanem látja a hűségeseket is. Látja nemzetében az ősi, keresztény hithez hűséges magyarjait. Látja hűséges fiainak és leányainak iránta tanúsított őszinte tiszteletét és háláját.
Hálásan megköszönné iránta érzett gyermeki tiszteletünket és hálánkat, és azt mondaná, csak azt szorgalmaztam, amit népemért kellett tennem, és ezt a Gondviselő Isten segítségével tettem! Kövessétek életpéldámat! Amint én követtem Krisztust, úgy kövessétek Ti is! Váltsátok valóra tanítását! Éljetek békével minden rangú emberrel.
Ragaszkodjatok ahhoz a hithez, amely az én koromban megmentette népünket attól, hogy eltűnjön a történelem zavaros színpadáról. A hit segítette népünk beilleszkedését Európa keresztény népeinek nagy családjába, amely ezer éven keresztül biztosította népünk fennmaradását súlyos és végveszéllyel fenyegető helyzetekben!
Ott áll Buda várában István királyunk, tekintélyt, méltóságot, magabiztosságot és erőt sugárzó szobra.
De ő nem akar bronzba öntött emlékmű maradni. Élni akar hívő magyarjaiban, akik apostoli buzgósággal azon fáradoznak, hogy az evangélium kenyere ne hiányozzék a magyar élet asztaláról, egyetlen magyarnak az életéből sem.
Ámen