2015. november 25., szerda

Szent Katalin

Alexandriai Szent Katalin

Katalin a középkor egyik legnépszerűbb női szentje, a tizennégy segítőszent egyike. A görög eredetű Katalin név jelentése: „tiszta, szeplőtelen”. A keresztény szűzként halt vértanúhalált 310 körül.
Életéről semmi biztosat nem tudunk. A róla szóló írások szerint előkelő alexandriai családban született az egyiptomi Alexandriában. Műveltségével kitűnt kortársai közül. Tanulmányai során ismerte meg Jézus életét és tért keresztény hitre.
Ellenszegülve Maxentius császár parancsának, keresztényként nem akart részt venni a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon. Katalin a császár elé lépve keresztet vetett, kifejezve, hogy keresztény; tanúságot tett arról, hogy Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.
Katalin elmarasztalta az uralkodót zsarnokságáért. A császár nem tudott válaszolni Katalin érveire. Megbízott ötven tudóst, hogy térítsék vissza a rómaiak hitére, ám a bölcs férfiak hiába próbálkoztak: Katalin oly bölcseséggel védelmezte hitét, hogy érvei meggyőzték őket, s mind az ötvenen keresztényekké lettek. A császár mindannyiukat máglyára küldte.
Katalint válogatott kegyetlenséggel kivégeztette.
Holtteste a róla elnevezett Sinai Szent Katalin kolostorban nyugszik.
A Szent Katalin kolostor arról is híres, hogy Tischendorfer professzor itt találta meg a tüzelésre váró papírok közt a legrégibb és legbőségesebb Szentírás kódexet 1844-ben.
Népi megfigyelés szerint: ha Katalin kopog, karácsony locsog: vagyis, ha Katalin napján fagy, akkor karácsonykor lucskos lesz az idő.
Legyünk mi is oly felkészültek hitünk igazságaiból, hogy meg tudjuk védeni mi is védeni a hitünket támadókkal szemben.

Ámen
F.F.