Saul a damaszkuszi úton a feltámadott, élő
Krisztussal találkozott, és ez új irányt adott életének. Addig is az Isten
akaratát kereste, de tévúton, az erőszak és gyűlölet útján.
Megtérése abban állt, hogy belátta, az
Istenhez vezető út Jézus Krisztus. Benne rátalált élete hivatására: „Ha
szeretet nincs bennem, mit sem érek!” Így lett a keresztények üldözőjéből a
nemzetek apostola, Saulból pedig Szent Pál.
Nemcsak példájával tanított, hanem
kifejezett igehirdetésével is, így mindnyájunknak példát ad a folytonos
megtérésre, a szeretetből táplálkozó példamutató életvezetésre és a bátor,
nyílt igehirdetésre.
Szent Pállal együtt bátran hirdetjük: „A
szeretet nem szűnik meg sohasem!”
(Adoremus)