Vízkereszt 2017
Bevezetés
Vízkereszt
ünnepéhez szorosan kapcsolódik egy csillag. Ezt a csillagot nem lehetett
összetéveszteni sem leszálló repülővel, sem katonai helikopterrel, sem
szállodai neonfelirattal. S ahol megállapodott, ott egy több mint szerény
hajlék állott, s nem három csillagos, hanem csak egy, de ezért az egyért a
bölcsek bejárták a fél világot. S leborultak egy gyerek előtt!
A napkeleti
bölcsek hitével jöttünk e mi ide a templomba? És az ő hitükkel borulunk-e le a
Kisded előtt? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!
Kirie litánia
Jézus
Krisztus! Kérünk, hogy a Téged keresőket a csodálatos csillagvilág látványa indítsa
el a Hozzád vezető útra. Uram irgalmazz!
Jézus
Krisztus! Kérünk, hogy a Téged keresőket az Írások szavai segítsenek megtalálni
Téged. Krisztus kegyelmezz!
Jézus
Krisztus! Kérünk, hogy a Téged megtalálók, miként a napkeleti bölcsek, élő
hittel boruljanak le Előtted. Uram irgalmazz!
Evangélium után
A napkeleti
bölcsek történetét a népi fantázia meglehetősen kiszínezte a három királyok
történetévé, ami már inkább a hittartalom rovására ment, mint előnyére. Aztán a
történetben szereplő csodás csillag miatt a felvilágosult elmék egyszerűen a
mese világába utalták a történetet, mondván, hogy ilyen csillagászati eseményt,
mint a betlehemi csillag, nem ismerünk.
A sors
iróniája, hogy a felvilágosodás elhamarkodott állítását a természettudomány
cáfolta meg, mikor egyértelművé tette, hogy a betlehemi csillaghoz egy
megtörtént, ritka de valós csillagászati esemény szolgáltatta az alapot, amely
- minő véletlen, vagy talán nem véletlen - pontosan Jézus születésének idejében
játszódott le. A csillagjelenség mellett nem mentek el szótlanul a nagy csillagászok,
Newton és Kepler sem, de még a mai tudósok sem. A népligeti Planetáriumban, a karácsonyi
időben, több alkalommal is bemutatják évenként a „Betlehemi csillag” című
programot.
De hogy a
mesés elemektől megtisztítva képet, nézzük végig még egyszer, hogy mi is
történt valójában!
A történet a gyermek Jézus szokatlan
látogatóival kezdődik, folytatódik a látogatók keltette zűrzavarral, Heródes
királyságában. A zűrzavart politikai manipuláció követi Heródes részéről, ebben
a légkörben, de a keltett zűrzavarról mintsem tudva a bölcsek, megérkeznek a
gyermek Jézus jászlához, és ott hódolnak neki, elhelyezik szimbolikus
ajándékaikat, majd isteni figyelmeztetést kapva titokban távoznak.
A történet számos szimbolikus
elemet tartalmaz. Szokták ezt a történetet úgy értelmezni, hogy az evangélista
ezzel a történettel azt akarja hangoztatni, hogy Jézus imádói között nemcsak
egyszerű pásztoremberek, hanem bölcsek és tudósok is találhatók. Hogy Jézus
nemcsak egy szűk embercsoporté csupán, hanem az egész világé.
A történet, az események sora mindvégig
két szinten zajlik.
Az egyik a közvetlen politikai
szint, idegen diplomáciai nagyságok ismeretlen „királyt” jönnek látogatni, ez
megrettenti az aktuális uralkodót, Heródest.
A másik szint az isteni világ
szintje, amelyben beszédes jelet kap a bölcsek az által felfedezett üstökös.
Majd pedig az isteni eligazítás, hogy hogyan távozzanak látogatásukkal keltett
politikai zűrzavarból.
Érdemes ebben a történetben szereplők
lelki világát elemezni. Szent Ágoston megjegyzi, „Amennyire vágyakoztak a
bölcsek a Megváltót megtalálni, és hódolni előtte, olyannyira félt tőle Heródes."
A bölcsek és Heródes ellentétes
nézőpontból szemlélik Jézus születését, és ellentétes nézőpontból vélekednek
jövendő hatalmáról. Az idegen mágusok Messiás-királyt látnak benne, akiről még
nem tudják, hogy miként, de remélik, hogy Isten hatalmát fogja megszilárdítani.
Heródes pedig egyszerűen riválist
lát benne, egy veszélyes ellenséget, akitől minden áron meg kell szabadulnia.
Mert a messiási hírben született gyermeket az emberek szeretik, őt viszont nem,
tőle csak félnek az emberek, a hozzá legközelebbállók a legjobban.
Anyósát, féltékenyen szeretett feleségét,
és több gyermekét is meggyilkoltatta, politikai ellenfeleit sorba mindet. Még
halála előtt két nappal is gyilkoltatott. Róla mondta Augusztus császár: inkább
lennék Heródes disznaja, mint gyermeke, vagy felesége.
A bölcsek megjelenése megrendítette
a hatalmát rettegve féltő zsarnok Heródest. Az utólagos történeti kutatások,
igazolták a látogatás keltette félelem egyik tragikus következményét a
betlehemi gyermekgyilkosságot. Ennek ellenére nem ennek a szomorú eseménynek a
megörökítése céljából került, a Jézus rokonsága körében őrzött hagyományból ez
a történet Máté evangéliuma elejére.
Inkább azért, mert az evangélium
megírásakor már megtapasztalhatták a keresztények a jövendölés beteljesülését:
sokan törnek e gyermek – és követői – életére. Már az ősegyházban
tapasztalhatták, hogy Jézussal és a Jézus köré szerveződő közösségekkel
kapcsolatban, a nagy politika állásfoglalása mintha kísértetiesen ismételné a
heródesi modellt.
A nagy politika fél attól, hogy a
Szabadítót váró tömegek olyan vallásban higgyenek és bízzanak, amelyik nem támogatja
az ő aktuális politikájukat.
A vallások nem politikai eszmerendszerek,
de nagy hatással vannak a politikára.
Ezért, miként
egykor Heródes, úgy a mai követői is félnek tőlük. Ki is mondják, mindenki
kinyilváníthatja politikai véleményét, csak a papok nem, a rájuk bízottakat a
báránybőrbe bújt ragadozó farkasoktól védelmező pásztorok nem.
Ezzel szemben
a bölcsek lelkülete és viselkedése egészen más. Ők a hívő pogányok, később
pedig az állandóan úton lévő egyház tagjainak megtestesítői. Csak egy dolog
érdekli őket, hogy megtalálják a Messiást és hódoljanak előtte. Mert benne olyan
valakit akarnak tisztelni, aki hatalmával az élet minőségét teszi jobbá.
Micsoda
véletlen párhuzam az egykori és mai Heródesek, illetve Bölcsek között. Boruljunk
le mi is, Messiást megtalálók, az élet minőségét jobbá tevő Krisztus előtt
azokkal a sokakkal együtt, akik jobbá akarják tenni saját és honfitársaik sorsát
ebben az esztendőben.
Ámen
