2017. január 6., péntek

Vízkereszt 2017

Vízkereszt 2017

Bevezetés
Vízkereszt ünnepéhez szorosan kapcsolódik egy csillag. Ezt a csillagot nem lehetett összetéveszteni sem leszálló repülővel, sem katonai helikopterrel, sem szállodai neonfelirattal. S ahol megállapodott, ott egy több mint szerény hajlék állott, s nem három csillagos, hanem csak egy, de ezért az egyért a bölcsek bejárták a fél világot. S leborultak egy gyerek előtt!
A napkeleti bölcsek hitével jöttünk e mi ide a templomba? És az ő hitükkel borulunk-e le a Kisded előtt? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!

Kirie litánia
Jézus Krisztus! Kérünk, hogy a Téged keresőket a csodálatos csillagvilág látványa indítsa el a Hozzád vezető útra. Uram irgalmazz!
Jézus Krisztus! Kérünk, hogy a Téged keresőket az Írások szavai segítsenek megtalálni Téged. Krisztus kegyelmezz!
Jézus Krisztus! Kérünk, hogy a Téged megtalálók, miként a napkeleti bölcsek, élő hittel boruljanak le Előtted. Uram irgalmazz!

Evangélium után
A napkeleti bölcsek történetét a népi fantázia meglehetősen kiszínezte a három királyok történetévé, ami már inkább a hittartalom rovására ment, mint előnyére. Aztán a történetben szereplő csodás csillag miatt a felvilágosult elmék egyszerűen a mese világába utalták a történetet, mondván, hogy ilyen csillagászati eseményt, mint a betlehemi csillag, nem ismerünk.
A sors iróniája, hogy a felvilágosodás elhamarkodott állítását a természettudomány cáfolta meg, mikor egyértelművé tette, hogy a betlehemi csillaghoz egy megtörtént, ritka de valós csillagászati esemény szolgáltatta az alapot, amely - minő véletlen, vagy talán nem véletlen - pontosan Jézus születésének idejében játszódott le. A csillagjelenség mellett nem mentek el szótlanul a nagy csillagászok, Newton és Kepler sem, de még a mai tudósok sem. A népligeti Planetáriumban, a karácsonyi időben, több alkalommal is bemutatják évenként a „Betlehemi csillag” című programot.
De hogy a mesés elemektől megtisztítva képet, nézzük végig még egyszer, hogy mi is történt valójában!
A történet a gyermek Jézus szokatlan látogatóival kezdődik, folytatódik a látogatók keltette zűrzavarral, Heródes királyságában. A zűrzavart politikai manipuláció követi Heródes részéről, ebben a légkörben, de a keltett zűrzavarról mintsem tudva a bölcsek, megérkeznek a gyermek Jézus jászlához, és ott hódolnak neki, elhelyezik szimbolikus ajándékaikat, majd isteni figyelmeztetést kapva titokban távoznak.
A történet számos szimbolikus elemet tartalmaz. Szokták ezt a történetet úgy értelmezni, hogy az evangélista ezzel a történettel azt akarja hangoztatni, hogy Jézus imádói között nemcsak egyszerű pásztoremberek, hanem bölcsek és tudósok is találhatók. Hogy Jézus nemcsak egy szűk embercsoporté csupán, hanem az egész világé.
A történet, az események sora mindvégig két szinten zajlik.
Az egyik a közvetlen politikai szint, idegen diplomáciai nagyságok ismeretlen „királyt” jönnek látogatni, ez megrettenti az aktuális uralkodót, Heródest.
A másik szint az isteni világ szintje, amelyben beszédes jelet kap a bölcsek az által felfedezett üstökös. Majd pedig az isteni eligazítás, hogy hogyan távozzanak látogatásukkal keltett politikai zűrzavarból.
Érdemes ebben a történetben szereplők lelki világát elemezni. Szent Ágoston megjegyzi, „Amennyire vágyakoztak a bölcsek a Megváltót megtalálni, és hódolni előtte, olyannyira félt tőle Heródes."
A bölcsek és Heródes ellentétes nézőpontból szemlélik Jézus születését, és ellentétes nézőpontból vélekednek jövendő hatalmáról. Az idegen mágusok Messiás-királyt látnak benne, akiről még nem tudják, hogy miként, de remélik, hogy Isten hatalmát fogja megszilárdítani.
Heródes pedig egyszerűen riválist lát benne, egy veszélyes ellenséget, akitől minden áron meg kell szabadulnia. Mert a messiási hírben született gyermeket az emberek szeretik, őt viszont nem, tőle csak félnek az emberek, a hozzá legközelebbállók a legjobban.
Anyósát, féltékenyen szeretett feleségét, és több gyermekét is meggyilkoltatta, politikai ellenfeleit sorba mindet. Még halála előtt két nappal is gyilkoltatott. Róla mondta Augusztus császár: inkább lennék Heródes disznaja, mint gyermeke, vagy felesége.
A bölcsek megjelenése megrendítette a hatalmát rettegve féltő zsarnok Heródest. Az utólagos történeti kutatások, igazolták a látogatás keltette félelem egyik tragikus következményét a betlehemi gyermekgyilkosságot. Ennek ellenére nem ennek a szomorú eseménynek a megörökítése céljából került, a Jézus rokonsága körében őrzött hagyományból ez a történet Máté evangéliuma elejére.
Inkább azért, mert az evangélium megírásakor már megtapasztalhatták a keresztények a jövendölés beteljesülését: sokan törnek e gyermek – és követői – életére. Már az ősegyházban tapasztalhatták, hogy Jézussal és a Jézus köré szerveződő közösségekkel kapcsolatban, a nagy politika állásfoglalása mintha kísértetiesen ismételné a heródesi modellt.
A nagy politika fél attól, hogy a Szabadítót váró tömegek olyan vallásban higgyenek és bízzanak, amelyik nem támogatja az ő aktuális politikájukat.
A vallások nem politikai eszmerendszerek, de nagy hatással vannak a politikára.
Ezért, miként egykor Heródes, úgy a mai követői is félnek tőlük. Ki is mondják, mindenki kinyilváníthatja politikai véleményét, csak a papok nem, a rájuk bízottakat a báránybőrbe bújt ragadozó farkasoktól védelmező pásztorok nem.
Ezzel szemben a bölcsek lelkülete és viselkedése egészen más. Ők a hívő pogányok, később pedig az állandóan úton lévő egyház tagjainak megtestesítői. Csak egy dolog érdekli őket, hogy megtalálják a Messiást és hódoljanak előtte. Mert benne olyan valakit akarnak tisztelni, aki hatalmával az élet minőségét teszi jobbá.
Micsoda véletlen párhuzam az egykori és mai Heródesek, illetve Bölcsek között. Boruljunk le mi is, Messiást megtalálók, az élet minőségét jobbá tevő Krisztus előtt azokkal a sokakkal együtt, akik jobbá akarják tenni saját és honfitársaik sorsát ebben az esztendőben.

Ámen