Irgalmasság
cselekedetei
Egyházunk három dolgot ajánl számunkra a
nagyböjt idejére: a böjtöt, az imádkozást és az alamizsnát, amit adakozásnak
nevezünk. Ez utóbbi vallásos gyakorlat konkrét példáit, lehetőségeit sorolja
fel Jézus a mai evangéliumban, amelyeket az irgalmasság cselekedeteinek
nevezünk.
A böjti időszak emlékeztet minket arra,
hogy mindenünk, amit földi életünk során birtoklunk, Istentől kapott ajándék,
amelyet meg kell osztanunk másokkal. Nem mondhatjuk önző módon mindenre, hogy
az csak a mi boldogságunkat szolgálja, hanem javaink egy részével érdemes
enyhítenünk a szegények nyomorán. És ez nem csupán lehetőség számunkra, hanem
keresztény kötelességünk. Ha másért nem, legalább örök üdvösségünk érdekében
tartsuk szemünk előtt azt, hogy a végső ítéleten Jézus életünk igazságos
bírája, azt kéri majd tőlünk számon, hogy gyakoroltuk-e az irgalmasság
cselekedeteit, jót tettünk-e másokkal, adtunk-e enni az éhezőknek és inni a
szomjazóknak, felöltöztettük-e a ruhátlanokat, törődtünk-e a betegekkel és más
rászorulókkal.
A böjtölés során mindig saját hiányainkkal
szembesülünk, de még böjtölés sem szükséges ahhoz, hogy észrevegyük azt, hogy
másoknak mi hiányzik, mivel tudjuk őket segíteni. A gyakorlatban ez azt
jelenti, hogy annak a csokoládénak, kávénak vagy bármi másnak az árán, amit nem
fogyasztok el, mert komolyan veszem a böjtöt, a szegényeknek veszek például
ennivalót.
H.I.S.
