Nagy
szent Albert püspök, egyháztanító
Nagy tudású főpap volt, aki tudását
megosztotta másokkal, és életével pedig Krisztushoz vezette a reábízottakat. Ma
van-e elég tanító, aki hitre, tudásra, szép életre, jóra tanítja a
felnövekvőket?
Az Anyaszentegyház "Nagy"
melléknévvel, és mint egyháztanítót "Doktor univerzális" címmel
említi. 1193-ban született a Duna melletti Leiningenben, a Bolstatt lovagok ősi
családjából. Tanulmányait Páduában végezte.
Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános
főnökének hatására 1223-ban belépett a domonkos rendbe. 1228-tól Kölnben,
Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben Párizsban.
Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe is.
1254-ben a német rendtartomány főnökévé
választották. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban
regensburgi püspökké nevezte ki. 1262-ben visszatért Kölnbe, a szerzetébe.
1263-64-ben mint pápai legátus
kereszteshadjárat hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított, és
mint lelkipásztor működött.
1280. november 15-én halt meg. A középkor
legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Csodálatosan
átfogó, szellemes és eredeti gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb
természettudósa volt.
