Nagy
Szent Vazul
Valószínűleg 330-ban született, a cezáreai
Kappadókiában. Neve eredetileg görögösen Bazileiosz volt. Családjában hat szent
volt. Apja a város jónevű ügyvédje, szónoka volt. Vazul Konstantinápolyban,
majd Athénben tanult, itt ismerkedett meg kiváló barátjával, későbbi társával,
Nazianzi Gergellyel.
Húszéves elmúlt, amikor
megkeresztelkedett. Keresztségét olyan komolyan vette, hogy szerzetbe akart
vonulni. Meglátogatta az akkoriban már virágzó szerzetes-közösségeket
Szíriában, Palesztínában és Egyiptomban. Hazatérve megalapította a
bazilita-rendet, a bensőségesebb, közös életre vágyók számára.
Ő maga példát mutatott társainak, a
liturgiában, a közös munkában, a tanulásban és az önfegyelmezésben. Küzdöttek
az arianizmus ellen. 364-ben pappá szentelték Vazult, majd 370-ben Cezárea
püspökévé lett.
Az ariánussá lett császár Vazult is meg
akarta nyerni a tévtanításnak, eredménytelenül.
Vazul püspök 379. január 1-én halt meg.