2014. december
29.
Simeonnal együtt hagyatkozzunk Isten
Lelkére, aki minket is a templomba vezet, hogy találkozzunk a Gyermekkel.
Miközben korunk emberében kihal a remény
és csak a fogható jelen számít, az agg Simeon nemzedékek Isten iránti vágyakozását
tudta egész életében ébren tartani és mindvégig megőrizni. Reménye töretlen
volt. Karjába veszi Jézust, mi pedig még teljesebben befogadhatjuk őt minden
szentáldozásban.
Az Istengyermek nincs egyedül: Szűz
Mária karján találjuk. Ma is így van ez. Szűz Mária előképe volt az Egyháznak,
amelynek ma is az a hivatása, hogy Jézust, a világ reménységét alázatosan
felmutassa az embereknek.
T! Mi, megkereszteltek vagyunk az
Egyház. F.F.
(Adoremus)
