A zsidók vallási életében fontos szerepe
volt a böjtölésnek. A böjt a bűnbánat kifejezése volt, illetve felkészülést
jelentett az Istennel való találkozásra.
A mai evangéliumban a farizeusok azzal
vádolják Jézust, hogy tanítványaitól nem kéri számon a böjt megtartását.
Kérdésük jogosnak tűnik, de egy dolgot nem vesznek figyelembe, mégpedig azt,
hogy Jézus fellépésével új időszak, új korszak kezdődött el.
Az Úr Jézus nyilvános fellépése számos
területen hozott újdonságot az emberek életébe, vallásosságába. Az emberek új
hatalomról és új tanításról beszélnek Jézussal kapcsolatban, az előbbi
rendkívüli cselekedetekre képes, az utóbbi jelentősen különbözik a régi, a
hagyományos tanítástól.
A Jézus által hozott új tanítás gyökeres
változást hoz az ember életébe, legalábbis azok számára, akik elfogadják azt. Akik
viszont a régi hagyományokhoz ragaszkodnak, amelyek sok esetben kiüresedett
szokásokká váltak, sajnos nem képesek erre a megújulásra, újjászületésre.
Leginkább az utolsó vacsora eseménye jelzi
az új korszak beköszöntét, amikor a kenyérben és a borban Krisztus a saját
testét és vérét adja apostolainak, s önfeláldozása a másnapi kereszthalálában
teljesedik be. E cselekedettel Isten
újszövetséget köt az emberiséggel. Krisztusban újjászületve új emberré válhatunk.
(his)
