Milyen különös és tanulságos az apostolok
kapcsolata Jézussal. Az Úr először meghívja őket követésére, hogy legyenek a
tanítványai. Készséggel és késlekedés nélkül indulnak nyomába, elhagyják
korábbi mesterségüket.
A meghívás és annak elfogadása hozza létre
a kapcsolatot a Mester és tanítványai között. Ettől kezdve szüntelenül vele
vannak, Jézus megosztja velük életét. Jézus kiválaszt tizenkét személyt, a
küldötteit, hogy apostolok legyenek. Itt viszont nincs szó arról, hogy a tanítványok
valamiféle jelét adnák annak, hogy elfogadják ezt a kiválasztást és az azzal
járó új feladatot, küldetést. Jézus kiválasztja őket, és természetesnek veszi, hogy
a tizenkét személy nem fog ellenkezni.
Az apostolok kiválasztásában még nagyobb hangsúlyt
kap Isten akarata, mint a meghívások esetében. Az apostolok nem lemondanak saját
akaratukról, hanem már azonosultak Mesterükkel. Életüket már neki adták, már jó
ideje állandóan vele vannak, s Jézus alkalmasnak találja őket arra, hogy küldöttei
legyenek, akik folytatják az általa megkezdett munkát, az Isten országa
örömhírének terjesztését és a róla szóló tanúságtételt.
Isten napjainkban is keres olyan
keresztényeket, akik küldöttei lehetnek. Kész vagyok-e arra, hogy életemet az ő
szolgálatába állítsam?
(his)