Szent
Márk, István, Menyhért áldozópapok, Kassai vértanúk
Jézus ígéretet tesz övéi mellett: Ha
valaki megvall engem az emberek előtt, én s megvallom őt Atyám előtt. Isten,
mint gondviselő Atya, a legkisebb teremtményeit is óvja, védi. Ez ad erőt,
valamint Jézus ígérete, hogy ne féljünk megvallani őt az üldözések közepette. A
félelem megbénítja az embert, a bizalom szárnyakat ad. Jézus ígéretében bíztak
a szent Kassai vértanúk is. Példájuk a mi életutunkat is megvilágítja.
PONGRÁCZ SZENT ISTVÁN 1582-ben született
Alvincen ősi erdélyi nemesi családból. Jezsuitáknál tanult Kolozsváron, majd
1602-ben szülei és rokonai tanácsa ellenére maga is jezsuita lett. Ausztriában,
majd Kassán tanított és lelkipásztorkodott. Homonnára küldték hitszónoknak,
majd Sárosra került a súlyosan beteg Péchy Zsigmond lelkének ápolására. Innen a
protestáns hadak előnyomulásának hírére Kassára sietett az ottani katolikusok
bátorítására. Kassán társa volt Kőrösi Márk és Grodecz Menyhért.
Bethlen Gábor és Rákóczi György református
hajdúi 1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat őrizetbe vették.
Mivel nem voltak hajlandók áttérni, pénzt sem lehetett tőlük kicsikarni, Bay
Zsigmond kapitány emberei borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket, majd a
szennygödörbe dobták a haldoklókat.
István atyát leütötték, majd mezítelenül a
ház gerendájára kötötték. Testét karddal vagdosták, fáklyával sütögették. Még
egy napig volt életben a szennygödörben, sőt beszélni is tudott néhány szót a
kápolna gondozójával, Eperjessy Istvánnal. Egész nap hallható volt megtört
sóhajtozásuk. Csak néhány nap múlva kerültek ki a gödörből a holttestek.
1620-ban kerültek maradványaik méltó
helyre, az alsósebesi templomba, majd a hertneki várba. 1635-ben ólomkoporsóba
zárva Nagyszombatba szállították az ereklyéket, és mindmáig az akkor még
klarissza, de 1784-től orsolyita templomban vannak eltemetve. Szent X. Piusz
pápa 1905-ben avatta boldoggá őket, majd II. János Pál pápa 1997-ben szentté
avatta hármójukat.
KŐRÖSY SZENT MÁRK 1588-ban született a
horvátországi Kőrösön. Bécsben, Grácban és Rómában tanult. A nagyszombati
papnevelde rektora volt, majd esztergomi kanonok, komáromi főesperes és Széplaki
apát volt. A gazdálkodás sok feladata nem elégítette ki, szeretett volna visszakerülni
a lélekmentő munkához A protestáns hadak betörésének hírére Kassára ment a
katolikus hit védelmére, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuiták
segítésére. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi 1619. szeptember
5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat őrizetbe vették. Mivel nem voltak
hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket. atyát kezénél
fogva mezítelenül a ház gerendájára kötötték, testét égő fáklyával sütögették
és bárdokkal hasogatták. Az elképzelhetetlen kínokat panasszó nélkül viselte el
a kanonok, egyre csak Jézus és Mária nevét hajtogatta. A kínzást megelégelve, a
hóhérok "szánalomból" egyetlen vágással lefejezték a hős vértanút,
testét a szennygödörbe vetették.
GRODECZ MENYHÉRT 1584-ben született
Lengyelországban, a sziléziai Teschenben. A bécsi jezsuitáknál tanult, majd
1603-ban Brűnben a jezsuita rendbe lépett. Prágában az ottani árvaház lelkésze
lett. Több nyelven beszélt. A harmincéves háborúban, 1618-bana kassai helyőrség
tábori lelkésze volt, a katonák szelídsége és jóindulata miatt nagyon
szerették. Nagy hatása volt a szláv és német nyelvű legénységre.
Kassára kerülve Pongrácz Istvánt majd
Kőrösi Márkot kapta segítőül. Bethlen Gábor és Rákóczi György református hajdúi
1619. szeptember 5-én elfoglalták Kassát, mindhármukat őrizetbe vették. Mivel
nem voltak hajlandók áttérni, borzalmasan megkínozták, megcsonkították őket.
Őt is mezítelenül a ház gerendájára
kötötték, testét késekkel össze-vissza szurkálták, majd kardokkal és bárdokkal
vagdosták, fáklyákkal sütögették. Végül a szennygödörbe dobták a haldoklót.
István atyával még egy napig szenvedtek magukra hagyva, egész nap hallható volt
megtört sóhajtozásuk. Csak néhány nap múlva temették el őket.
1995-ben avatta őket
szentté II. János Pál
