2018. október 31., szerda

Romzsa Tódor


Romzsa Tódor
1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón Apja vasúti pályaőr volt, nagyapja, dédapja és több felmenője görögkatolikus pap volt. A négyosztályos elemi iskola után a Huszti Állami Reálgimnáziumban tanult, ahol 1930-ban kitűnő eredménnyel végzett.
Ezt követően a munkácsi görögkatolikus püspök segítségével Rómába mehetett teológiát tanulni.
Romzsát 1936-ban szentelték pappá. Hazatérte után Máramarosi vidéki falvakban szolgált. 1939-től, miután Kárpátalja ismét magyar fennhatóság alá kerül, az ungvári szeminárium lelki vezetője és filozófiatanára. 1943-ban XII. Piusz pápa pápai káplánná nevezte ki.
1944. szeptember 24-én az ungvári székesegyházban Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus püspök, aki egyben akkor a Munkácsi egyházmegye apostoli adminisztrátora is volt, segédpüspökévé szentelte. A szovjet hadsereg bevonulása után gyakorlatilag már ő állt az egyházmegye élén.
Ellenálló tevékenysége miatt a legfelső szovjetvezetők utasítására az akkori Ukrajnai Kommunista Párt elhatározta a likvidálását.
Erre a lókai, filiális templom felszentelése után került sor. Kísérőivel együtt hazafelé tartó püspök lovaskocsiját a szomszéd falu közelében katonai teherautóval elgázolták, a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A főpap nem halt meg, de súlyosan megsérült. A sebesülteket, a főpapot is, beszállították a munkácsi kórházba. Itt a kórházi takarítónőként alkalmazott ügynök a főorvossal végzett éjszakai orvosi ellenőrzés alatt injekcióval megmérgezte. A főpap halála 1947. november 1-jére virradó éjszaka állt be.
A püspök 1947. november 4-i temetése gyásznap volt Kárpátalja görögkatolikusai számára. Az ungvári görögkatolikus katedrális kriptájában temették el. 2001. június 27-én avatta boldoggá Szent II. János pápa 28 vértanútársával Lembergben (Low)