Szent
Benedek apát, Európa védőszentje
NURSIAI SZENT BENEDEK 480 táján született
a középitáliai, umbriai Nursziában (ma Norcia). Előkelő származású, Rómában
elsőrendű nevelésben részesült. A gót megszállás alatt nyögő Rómában tanult,
keresztény lelke nem tudott megbékélni a világ kisértéseivel. Már 14 évesen
elhatározta, hogy elhagyja a világot.
Előbb egy falusi plébánián élt, de innen
is tovább menekült a világ elől. A szabin hegyek közt, Subiaco vidékén vette
fel a remeteöltönyt, itt telepedett meg egy barlangban. Háromévi magány után
pásztorok találtak rá, és vitték hírét az emberek közé. Ezután már sokan
zarándokoltak hozzá. Ez a hírnév a világ kisértését is jelentette számára. Emiatt
visszatért barlangjába, Subiacoba.
Egyre több remete vette körül, ezeknek
egymásután épített kolostort. Monte Cassino hegyen 529-ben megalapította a
bencés rend anyaházát. Templomot és kolostort épített, sok szegényt támogatott,
sokakat megtérített, megírta Reguláját, mely ma is a nyugati szerzetesség
alapszabálya. Emiatt a nyugati szerzetesség Atyjának is szokták nevezni.
Meghalt 547. március 21-én. Követői, a
bencések térítették meg Európát. VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa
fővédőszentjévé nyilvánította.
A bencés rend Európa kultúrájának
mozgatója volt évszázadokon keresztül. Benedek hatása máig ható. Éppen ezért
bízzuk pártfogására a mai Európát is, ahol megkérdőjeleződöttek az évezredes
értékek, de látjuk, hogy ma is csak ezek alapján az értékek alapján lehet igazán
emberi életet élni. És megmenteni Európát.
Imádkozzál és dolgozzál. Szent Benedek
jelmondata ma is időszerű.
