2016. november 19., szombat

Krisztus Király vasárnapja

Krisztus Király vasárnapja

Bevezetés
Ma az egyházi év utolsó vasárnapján Krisztus Királyt ünnepeljük.
Mit mond egy mai gyermeknek vagy fiatalnak ez a szó: király''? A gyermek valószínűleg mesehősre gondol, amikor e szót hallja. És mit mond nekünk felnőtteknek? Valószínű egy idejét múlt uralkodói formát. Vagy olyan Királyt, akinek országa nem e világból való, hanem bennünk és közöttünk van?
Nem a földön van ez az ország, s nem túl a földön, hanem mindenütt, ahol emberek élnek, innen vagy túl a halálon. Jézus ugyanis minket, embereket tett Atyjának, Istennek országává. Jézus ennek az országnak a királya. Ezzel a tudattal éljük e mi hívő életünket?

Kirié litánia
Jézus Krisztus! Te vagy az Igazság és Igazságosság királya. Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus! Te vagy az irgalom és jóság királya! Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus! Te vagy a Szeretet és Békesség királya! Uram, irgalmazz!

Evangélium után
Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó pápa, az 1900-as jubileumi év alkalmából, a 20. sz. királyának hirdette ki a Megváltót. Akkor világszerte mindenütt a legmagasabb hegyek ormán, ill. magaslatokon kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a Megváltó emlékezetére.
A legismertebb, a Rio de Janeiró-i, a 710 méter magas Corcovado hegy tetején, a hatalmas, 38 méter magas, 28 méter széles Krisztus-szobor, talapzatában a 150 főt befogadó kápolnával. Benne bemutatott szentmisén 2007-ben én is részt vehettem. Két karját mintha áldólag terjesztené a város, s a világ fölé.
Az I. világháború után XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925: szentévet hirdetett, melynek jelmondata: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén rendelte el a pápa a Krisztus Király ünnepét.
A pápa elhatározásának háttere, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte.
Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.
Tehát Király vagy? Kérdezi Pilátus kérdésével a mai ember Krisztustól. Ki gondolta volna, hogy a gúnyként feje fölé függesztett felírat, kitörölhetetlenül belevésődik az emberiség történelmébe?
Ki merte volna megjövendölni, hogy a kereszt trónusa szilárdabbnak bizonyul minden földi hatalomnál? Vajon reménykedtek-e ilyen győzelemben annak a Jézusnak követői, aki másokat megmentett, de magát nem tudta megmenteni?
S vajon nem leszünk-e nevetségessé mi is, a harmadik évezred küszöbét átlépett keresztények, akik a szelíd és alázatos szívű Mesterünket, mint a világmindenség királyát ünnepeljük, hiszen a szentlecke szavaival: "Minden általa és érte teremtetett".
Vajon Krisztus királysága, ezek ellenére, mégis nem hasonlít-e ahhoz az árnyékhatalomhoz, amelyet csak a fény és a dísz kedvéért őrizgetnek néhány országban?
Látjuk, hogy a megnevezhetetlen, bukottnak látszó hatalom, mi mindent megtesz nemKrisztus királysága, hanem maga a kereszténység ellen, mint gyilkoltatja, és űzi el a keresztényeket Közel-Kelet, s más területek országaiból.
Ezek a kérdések néznek, a szemünkbe Krisztus Király ünnepén.
De vajon ki válaszol nekünk?
Nézzünk csak körül a kereszt tövében! Kiket látunk ott, kik hangoskodtak a legbátrabban? Jézus el-lenségei! Tőlük azonban hiába kérünk választ kérdéseinkre. A gyűlöletnek soha sincs igaza!
Ott állnak Jézus hűséges köve-tői: Mária, Jézus anyja, Magdolna, Szent János és még néhányan. A fáj-dalom lezárja ajkukat.
Hát nincs senki, aki válaszolni merne, vagy tudna kérdésünkre?
De igen, akad valaki! Ki ez a hős, ki ez a bátor, ki ez a nagyszerű ember? Talán Péter apostol, aki így és itt akarja jóvátenni szégyenletes tagadását? Ki tudja, merre bujkál?
Hol vannak az apostolok, a tanítványok, akik szemtanúi voltak Jézus nagyszerű tetteinek? Bizony, János apostol kivételével, ők is mind eltűntek!
Egy valaki azonban itt van, igaz, nem önként, hanem kényszerűségből. Egy gonosztevő s bűnöző: a jobb lator. Abban a rettenetes órában, amikor ellenségei diadalmaskodnak, tanítványai hitüket vesztik, megszólal, a bűnösségét beismerő, s megvalló és megváltozó gonosztevő. Abból a néhány szóból, amit Jézus a kereszten mondott, Jézusnak abból a nemes magatartásából, amelyet pokoli kínjai közepette tanúsított, meg-születik a hit, s fölismeri Jézusban a Messiást, és győztest lát a legyőzöttben.
Olyan hitvallással fordul Jézus felé, amellyel a körülöttük kiabáló, gúnyolódó emberek megtagadnak tőle. Nyomorúságos életének a végén, gyötrelmes szenvedéseiben, amikor az igazság fénye világít szívébe, reményteli kéréssel fordul Jézushoz: "Emlékezzél meg rólam, amikor országodba érkezel!"
S a haldokló Király, aki a kereszten teljesen tehetetlennek lát-szik, olyant tesz, amit a földön egyetlen király sem tud megtenni. A halál közelében örökéletet, létének beteljesedését ígéri annak, akinek élete itt a kereszten szégyenletes halállal fejeződik be. "Még ma velem leszel a paradicsomban!"
Mily csodálatos Isten irgalma! A halál kapujában is alkalmat ad a megtérésre.
Oh, bárcsak minden emberhez, honfitársunkhoz eljutna ez a krisztusi örömhír, és Krisztushoz térnének, aki az emberi szívekben építi az ő országát, a szeretet és béke országát. Tevékeny közreműködésünkkel tegyük számára lehetővé, hogy minél hatásosabban építhesse az emberi szívekben, hazánkban is, az országát, a szeretet civilizációját.

Ámen