2017. április 20., csütörtök

Jézus megjelenése

A húsvéti jelenések sorozata folytatódik a mai evangéliumban. A  feltámadt Krisztus korábban megjelent az üres sírhoz érkező asszonyoknak, majd pedig az Emmausz felé  tartó két  tanítványnak útközben,  akik a  kenyértöréskor ismerték fel őt.  Most pedig  több személynek,  az apostolok  közösségének mutatja meg magát.
Nem  lehet szó itt már  egyéni képzelődésről, hiszen  a megjelenésnél egy nagyobb létszámú csoport van jelen, az apostolokon kívül számos más tanítvány is. A jelenés valódiságát Lukács evangélista azzal is igyekszik bizonyítani, hogy Jézus a jelenlévők szemeláttára eszik a halból és  megmutatja  a  keresztre  feszítéskor  szerzett  sebhelyeit,   amelyek feltámadt testén is látszanak.
Az Úr  cselekedetét  és sebeit  látva  egyesek továbbra  is  csodálkoznak, nehezen mernek  hinni, mert  valóban példa  nélküli esemény,  hogy  valaki visszatérjen a  halálból  az  életbe.
Láthatjuk, hogy  a  hit  nem  célba érkezést, hanem utat és előrehaladást jelent. A feltámadt  Krisztust nem  azonnal ismerjük  fel, ahogyan  szenvedésének, halálának  és  feltámadásának  értelmét  is  fokozatosan  értjük  meg.
A felismerés és megértés útján fontos szerepe van a Szentléleknek.
Emellett annak megértése is időt igényel, hogy küldetésünket felismerve elinduljunk a  Krisztusról  szóló  tanúságtétel  útján.  Kérem-e,  engedem-e,  hogy  a Szentlélek fokozatosan feltárja előttem a szenvedés és a feltámadás titkát és felkészítsen a tanúságtételre?

Ámen