Jézus nem akar tudatlanságban hagyni
bennünket, ezért kéri, hogy állandóan legyünk készenlétben, mert akkor érkezhet
meg, amikor nem is sejtjük. Ezzel nem ijesztgetni szeretne, hanem a fiaiért
aggódó apa hangján szól hozzánk.
Nem bebiztosításról van szó, hiszen Isten
szándékai sokkal nemesebbek, mint azt gondolnánk. Mindannyian az ő megszentelő
kegyelmére vagyunk utalva, hiszen „nincs üdvösség senki másban. Mert nem
adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.” (ApCsel
4,12)
A következőkben a bűntől megsebzett ember
állapotáról hallottunk. Aki tudva és akarva ellenszegül Isten parancsának, azt
nagyobb felelősség terheli, mint azt, aki legyőzhetetlen tudatlanságból vagy
akaratlanul vétkezik.
Ezért mondja Jézus, hogy aki sokat kapott
attól többet fognak számon kérni, aki pedig nem tudta az Atya akaratát kevesebb
verést fog kapni. (Lk 12, 48) Éljünk ésszerűen és Isten akaratában megnyugodva,
hogy életünket Isten ölelő karjaiban végezhessük be.
