Jézus a legtöbb
esetben úgy beszél Istenről, mint
saját Atyjáról, máskor pedig arra
bátorítja követőit, tanítványait, egész
hallgatóságát, hogy Atyaként tekintsenek Istenre.
Ugyanez a gondolat figyelhető meg akkor is,
amikor imádkozni tanítja
őket. A Jézus által tanított ima egészen
közel hozza hozzánk Istent. Nem
a magunk bűnös világába akarjuk őt lerántani, hanem
gyermeki lelkülettel, egyszerűséggel, bizalommal szeretnénk Istenre tekinteni.
Egyik tanítványa ezzel
a kéréssel fordul Jézushoz: „Uram, taníts
meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni
tanítványait.” E kérést tehát azzal indokolja, hogy Keresztelő János is
tanította imádkozni tanítványait, ahogyan ezt
más rabbik, tanítók is tették. A
tanítványok látták imádkozni Mesterüket,
és akkor hangzik el a kérés, amikor
Jézus éppen befejezte imádságát.
Talán
jogosan érezzük azt, hogy a
kérés a következőt is tartalmazza: taníts
minket úgy imádkozni,
ahogyan te imádkozol! És
valóban, miként Jézus Atyjának szólítja Istent, ugyanerre bíztatja a kérdezőt és valamennyi
tanítványát. Imádságunk mindig abból induljon ki, hogy Isten gyermekei vagyunk és bátran atyámnak szólíthatjuk Istent. (his)
