2016. december 17., szombat

Advent 4. vasárnapja

Advent 4. vasárnapja. 2016

Bevezető
Advent 4. vasárnapján az egyház mindig Jézus születésének közvetlen előzményeire irányítja a krisztus hívők figyelmét.
Ezen a napon rendszerint Mária Jézus Anyja áll a szentmise evangéliumának előterében. Nem így az idén.
Ma Józsefről hallunk, Mária jegyeséről, akinek Isten álomszerű látomásban nyilatkoztatta ki üdvözítő tervét. Az evangéliumi beszámolóból kitűnik, hogy Isten üdvözítő szándékainak megvalósításában feltétlenül számít az ember együttműködésére. József egykor erre készségesen vállalkozott. Engedelmesen és hitből fakadó cselekedetekkel válaszolt Isten hívó szavára.
És mi, készségesen vállalkozunk-e Isten üdvözítő szándékának a megvalósítására?

Kirié litánia
Jézus Krisztus! Akire évezredek óta várt az emberiség. Töröld el vétkeinket. Uram irgalmazz!
Jézus Krisztus! Aki eljöttél közénk, hogy békét adj e világnak, békíts ki bennünket Istennel és egymással! Krisztus kegyelmezz!
Jézus Krisztus! Növeld bennünk, karácsonyra készülőkben a szeretetet és jóságot! Uram irgalmazz!

Evangélium után
Szűk egy hét, és már is itt van a karácsony, a szeretet és belőle fakadó ajándékozás ünnepe.
Mi hívő emberek leborulunk Jézus jászla előtt, hiszen az Úr Isten azon a betlehemi éjszakán, a lehető legnagyobbat, Egyszülött Fiát ajándékozta nekünk. Úgy szerette Isten e világot, mondja az Írás, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte.
Végeredményben az Úr Istennek ezt az ajándékozását utánozzuk mi emberek, még azok az embertestvéreink is, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tudni a karácsonyi ajándékozásunk eme forrásáról, ami-kor a különféle ajándékainkat elhelyezzük a csillogó karácsonyfa alatt. Ezzel elismerjük azt az igazságot, hogy nemcsak üdvösségünket, de életünket is, legértékesebb kincseinket is és mindent ajándékként kaptuk és kapjuk.
Ezt az igazságot azért is jó hangsúlyoznunk, mert a ma embere hajlamos a büszkeségre és elbizakodottságra.
Tagadhatatlan, hogy ez a magatartása nem alaptalan. Fennen hirdeti: megteremtjük mindazt, amire szükségünk van. Egyre tökéletesebb és több kényelmet biztosító eszközöket szerkesztünk és gyártunk komputerizált világunkban, amelyek letörlik arcunk verejtékét.
Megszüntetjük a bibliai átkot és egyre kényelmesebbé varázsoljuk életünket. Ám a mai evangélium, mint valami disszonáns hang, bele-ront az emberi teljesítmény dics-himnuszába.
Az a Jézus, aki mint Isten, öröktől fogva született anya nélkül az Atyától, az emberségét egy szűztől kapta földi apa nélkül. -Fogalmazza meg tömören az ősi keresztény hitvallás.
Felvetődhet a kérdés: Miért tért el az Isten a természet rendjétől, amikor a Fiúistent testbe öltöztette?
Ezzel az Úr Isten azt az igazságot hirdeti, hogy az Úr Jézus nem férfi akaratából, hanem Isten akaratából jött e világra. Az eget nem lehet megostromolni, emberi erővel meghódítani. Az üdvösséget nem az ember teremti meg, hanem az Isten az ember számára.
A keresztény vallás nem autószotér vallás. Miként például a buddhizmus. A megvilágosodást, a buddhizmust, a legmagasabb szintű időtlen örömöt, bizonyos gyakorlatok után önmagától éri el az ember. A keresztény vallásban nem az ember váltja meg önmagát, hanem az emberré lett Isten Egyszülöttje, a Betlehemben megszületett Jézus Krisztus. Tőle kapjuk ajándékba üdvösségünket.
Az Úr angyala nemcsak azt közölte Józseffel, hogy Mária hogyan lett áldott állapotú, hanem azt is közölte vele, hogy most teljesedik be Izaiás próféta jövendölése: "A Szűz fogan, és fiat szül, Emmanuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten!"
Ez a prófétai üzenet, ez a jó hír Jézus születésével átlépte Palesztina határait és az egész emberiség közkincsévé változott. Nem vagyunk árvák a nagy kozmikus színjátékban; Velünk az Isten!
Nem kétséges, sokszor van kitéve kísértésnek a Velünk az Istenben való hitünk. A szenvedés nem egyszer festi sötétre életünk égboltját, amelyről szinte minden csillag lehull. Mivel azonban látni vágyó értelemmel születtünk, nem tudunk kiegyezni a sötétséggel, az élet mulandóságával.
Többre vágyunk, egy hang kiált bennünk az örök Valóság után. Jézus eljövetele, az Ige megtestesülése válaszol erre a kiáltásra. Vajon mit válaszol? Csak ezt: Emmanuel, veletek vagyok. Veletek, amikor bizonytalanság támad bennetek nemzetetek és egyházatok jövőjét illetőleg. Veletek a kételyek éjszakájában. Veletek a tagadás poklában, Veletek az atyai háznak hátat fordító tékozlások útján. Veletek a testi-lelki szenvedések keresztútján. Veletek az életben, veletek a halálban.
Mindenki elhagyhat, csalódhatunk az emberekben, balga reményeinkben, de az Istenben sohasem. Ő minden körülmények között velünk marad. Ha mi meg is tagadjuk, a Szentírás szavai szerint, ő akkor sem tagad meg minket.
Ez a mi legnagyobb kincsünk, reménységünk, s karácsonyi ajándékunk és örömünk.
Velünk az Isten!

Kedves Testvérek! Wass Albert költőnk szavaival buzdítom karácsonyt méltóképpen ünnepelni akaró testvéreimet:

„Karácsony készül, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok fel lelketek,
Csillogtassátok kedvetek,
Legyetek újra gyermekek,
Hogy emberek lehessetek!


Ámen