Karácsony 2016
Bevezető
Karácsonyt ünneplő szeretett Testvéreim! Ma Urunk Jézus
Krisztus születésére emlékezünk. A betlehemi puszta világra szóló eseményére.
Híre immár két évezrede lázban tartja az emberiség nagy többségét. Karácsonykor
csillognak a szemek és szeretettel ölelik át egymást az emberek. Fényárban
úsznak a templomok és a krisztushívők ajkáról felcsendül az angyali ének: „Dicsőség
a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakaratú embereknek”. Mert
emberré lett az örök Ige.
Csecsemőként érkezett közénk, tehetetlenül,
kiszolgáltatottan és szegényesen. Így jelezte, amit később hangosan hirdetett:
nem hatalom, pénz és dicsőség teszi boldoggá az embert, hanem az Isten által
hozott testvéri egyetértés, béke és szeretet. Ezért karácsonyi örömünk akkor
lehet teljes, ha befogadjuk Őt, és engedjük, hogy a betlehemi Csillag fénye ragyogja
be szívünket.
Hogy beragyoghassa, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.
Gyónom
Evangélium
után
A hívő keresztény ismeri Urunk Jézus Krisztus születésének
történetet. Évenként hallja újra és újra a júdeai puszta és a betlehemi barlang
eseményeit. Ismeri az ifjú pár, Mária és József betlehemi utazásának
viszontagságos körülményeit, a róluk szóló bibliai elbeszéléseket. Ismeri az
égi küldöttek énekét s a pásztorok imádását.
De csak kevesen gondolnak arra, hogy az ezekről szóló
evangéliumi beszámolók, a betlehemi eseménynek csak egyik fajta leírása. A volkloros
elbeszélés mellett a Szentírás más formában is megörökítette Jézus születésének
történetét. Feltűnő, hogy ebben nincs szó angyalokról és pásztorokról, betlehemi
barlangról és a fényes csillagról. Ez a bibliai elbeszélés mégis ugyanazt az
igazságot közvetíti, mint a színes és népies leírás Lukács evangéliumának
alapján, csak éppen másképp, a lényegre szorítkozva.
Ezt a másfajta, teológusi leírást hallottuk az imént
felolvasott evangéliumi szakaszban: "Kezdetben volt az Ige, az Ige
Istennél volt, és Isten volt az Ige, Ő volt kezdetben Istennél. Minden általa
lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne az élet volt, s az élet volt az
emberek világossága. E világba jött. A világosság világít a sötétségben, de a
sötétség nem fogta fel.”
János evangélista szerint a betlehemi éjszaka
története röviden ez: „És az Ige testté lett, és közöttünk élt".
János az Isten Fiát, a betlehemi gyermeket Világosságnak
nevezte, amely közénk jött a sötétségbe, a sötétben tapogatódzó emberekhez.
János beszámolójában különösen kiemeli, hogy Jézus övéi közé jött, de övéi nem
fogadták be, ám, akik befogadták, akik hisznek nevében, azoknak hatalmat adott,
hogy Isten gyermekei legyenek.
A karácsonyi történetek lényege mindegyik evangélistánál
ugyanaz. Jézus Krisztus személyében a világ Megváltója lépett Földünkre, Isten
Fia, aki meghozta az igaz hit világát, amint ezt egyik karácsonyi énekünkben
zengjük, és megnyitá a mennyország kapuját.
A sötétség mindig irtózott a világosságtól. Így alig
csodálkozhatunk azon, ha napjainkban is sokan elutasítják a Fényt és nem
fogadják be a Világ Világosságát. A sötétség ma is küzd a világosság ellen és
ezt mi is tapasztaljuk. Bizonyos erők az elbutítást gőz erővel folytatják, és a
sötétben maradó, nem gondolkodó agyakkal azt hitetik el, amit akarnak. A világ ezért
utasítja el Isten Fényét. Nem akarja, hogy az emberek tudjanak Isten
törvényeiről és parancsolatairól.
Nem a világosság elutasításának a következménye-e az
erkölcsi katasztrófa? A gazdasági válság, a munkanélküliség, az elszegényítés, a
nehéz megélhetés, az éhség, a hajléktalanság? Nem Isten világosságának
elutasításából származik-e a szeretetlenség, a gyűlölködés, a kegyetlenség, a
gyilkosság, az ártatlan emberek tömeges elpusztítása, a robbantások sorozata?
Ezek megfékezésére hiábavalónak, gyengének látszik minden
emberi erőfeszítés. És gyenge is lesz mindaddig, míg a világ be nem fogadja a
Világ világosságát. Csak az Ő segítségével történhet meg a sötétség
eloszlatása. Az evangélista szerint: „Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat
adott, hogy Isten gyermekei legyenek.”
Nekünk, akik befogadtuk Őt, - hangsúlyozom – hatalmat
adott, hatalmat a sötétség eloszlatására is. De éljünk is ezzel a hatalmunkkal!
Legyünk aktívabbak. Mert a sötétség, az Isten és keresztényellenes erők nem
tétlenek. Meghiúsítják a legnemesebb emberi törekvéseket is. Nemhogy nem fogadják
be a Világ Világosságát, de azokból is szeretnék kioltani, még ma is, akik befogadják
Őt, és ma is az Ő tanítása szerint élnek. S többet fáradoznak e fényesség
kioltásáért, mint a tömegek égető problémáinak megoldásáért.
Nem állítjuk, hogy a világ összes gonoszságáért egyedül
a Világ Világosságának elutasítása, a hit megfogyatkozása a felelős. De azt
mindenképpen valljuk, hogy az egykor keresztény országok, köztük hazánk
erkölcsi és gazdasági nyomorához, de az un civilizált országok katasztrofális
erkölcsi romlásához is nem kis mértékben járult és járul hozzá a vallásellenes liberalizmus
szülte közömbösség. Röviden: Végeredményben mégis csak a bajok zömének az oka a
Betlehemi Kisded be nem fogadása, és az az ádáz harc, amelyet folytatnak
befogadói ellen.
Nem kell ahhoz különleges világlátás, hogy megállapítsuk:
Megváltó Istenünk evangéliuma nélkül ma sincs üdvösség, ma sincs sem egyénnek,
sem társadalomnak békéje. Egyetlenegy eszme- és gazdasági rendszer sem képes
egészséges és boldog társadalmat kialakítani a keresztény felebaráti szeretet
nélkül.
Ha azt akarjuk, hogy boldog legyen a társadalom, s
benne az egyének élete, akkor nekünk, a társadalom tagjainak kell elsősorban
hívő keresztény módon élnünk, gondolkoznunk és cselekednünk.
T. Állítsuk vissza Krisztus uralmát a családi életben,
tartsuk tiszteletben törvényeit mindennapi munkánkban és kötelességeink teljesítésében.
Gyermekeinket, s az ifjúságot ne csak oktattassuk,
hanem neveljük, és neveltessük is, s ne romboló, liberális, közömbös, hanem
építőjellegű, keresztény szellemű világnézetre. Isten és az ember szeretetére,
Isten törvényeinek, s a szeretet nagy parancsának gyakorlására, s elsősorban
életpéldánkkal.
Az első karácsony éjszakáján Isten kiolthatatlan fényessége
ragyogott fel. Jézus születése óta elmondhatja a világ: láttuk Isten dicsőségét,
Az Atya egyszülöttének dicsőségét.
Ma ránk ragyog Karácsony fényesége. Lássuk meg Isten
dicsősségét, és énekeljünk dicsőséget az Istennek és békességet
minden jóakaratú embernek.
Ámen